Hétfő is és iskola is... erről a témáról talán ennyi elég is :)
Suli után eldöntöttem, hogy jövök szépen haza pihenni meg aklimatizálódni. Ez az elhatározás addig tartott, míg félúton a buszról meg nem láttam, hogy hát tényleg, a boat show (hajókiállítás) még mindig tart, így persze leszálltam. A kiállítás "majdnem" olyan, mint az otthoni a BNV-n (vagy hogy hívják most), amit csak azért szoktam látni, mert a bringakiállítással egy időben van mindig. De itt nem zárt helyen van, hanem az öbölben, külön erre építettek rengeteg mólót meg mindent és mindez hatalmas területen (vagy 10 utcán keresztül) helyezkedik el, és ott is vagy 4 sorban vannak a hatalmas jachtok. Mindez a téma iránt érdeklődőknek izgalmasan hangozhat, bevallom engem elsőre nem nyűgözött le. Mármint szépek, meg nagyok, meg rengeteg, meg hűha, na de akkor is. Persze sok ember tobzódott még most is, pedig már vagy 5 napja tart, nagyrészt persze turisták. De nem is Miamiban lennénk ha nem lenne tényleges érdeklődő réteg is. Volt egy-két ember, akit csak úgy kísérgettek meg messziről köszöntek neki, nyújtogattam is a nyakamat, nem valami híresség-e véletlenül. Lehet, hogy az volt, csak nem ismertem fel messziről, vagy csak valami hajós híresség, azokban meg nem vagyok otthon.
Szóval bolyongtam ott, mint aki a természetes közegében mozog és nem tudja eldönteni, melyik pár millió dolláros jachtot válassza inkább. Mondjuk addig eljutottam, ha választanék, nem fehéret vennék, mert abból dögivel van. Nagyon tetszenek az ezüst színűek, vagy a fa berakásosak, azok legalább különlegesek. Na meg a színesek. De ennél tovább nem is jutottam, valahogy mégsem szerettem bele egyikbe sem annyira, hogy a pénztárcámért nyúljak. Még jó, különben jó hosszú ideig (úgy 3 élet hosszan) fene nagy bajban lennék 1 millió dollár mínusszal a bankszámlámon :))
 |
| Jé, egy helikopáter :) |
 |
| Kis formás |
 |
| A háttérrel az igazi |
 |
| Van aki VIP hajón érkezett |
Aztán elég hamar "besokalltam" a látványtól és szépen lassan elkezdődött elterelődni a tekintetem erre-arra. Például a szemközti partra. Ami amúgy elég messze van, de így, hogy az öböl (vagy csatorna) háromnegyedét beépítették mólódzsungellel és telerakosgatták hajókkal - olyan sűrűn, hogy nem is értem hogy - már csak egy nagyobb ugrás választott el a szomszéd házaktól. Amik azért nem rosszak, sokat nézegettem már őket a buszról.
 |
| Példának nem rossz |
 |
| Na jó, vissza a hajókra. Ő például végre nem fehér |
 |
| Ez meg még legalább pici is |
 |
| A francba, erről lekéstem, valaki megvette előlem |
Aztán végre láttam valami igazán kedvemre valót. Színben, méretben:
 |
| Jöhet az a számla lemínuszolás mégiscsak :) |
 |
| Formás kis darab |
 |
| Ez már újra hajó, bár izgalmasabb kivitelben |
 |
| Azon meg ott hátul van egy sárga tengeralattjáró is :)) |
 |
| Na persze itt sem a hajót fényképeztem, hanem a kedvenc épületemet a túlparton. |
 |
| Motorból nincs hiány :) |
 |
| Hogy eltörpülnek a hajók így, mi? |
 |
| Egy újabb szomszéd ház |
 |
| Ekkora sáv maradt a csatornából. Ami amúgy vagy 4-szer ilyen széles |
Itt már láthatóan kezdtem unni, mert mindenfélét fényképeztem, csak nem hajót. Már majdnem feladtam, mikor megpillantottam Őt! Hogy itt tényleg mindig történik velem valami váratlan, izgalmas, tökéletes, az hihetetlen.
 |
| Nem az árnyékom a lényeg, hanem a manatee! |
 |
| Édi-bédi cukiság |
 |
| Itt tobzódott szegény |
 |
Aztán valaki hozott egy slagot és locsolni kezdte.
Csak úgy szlopálta a vizet és ujjongott örömében :) |
Mondanom sem kell, én is ugráltam és sikongattam örömömben. Na jó nem igaz, csak csendben magamban, de mióta itt vagyok, arra vágytam, hogy lássak egy manatee-t. Na nem állatkertben, mert az már többször megvolt, hanem így szabadon, mondhatnám a vadonban. Csináltam róla rengeteg fényképet persze. A nagy ivászat után végül továbbállt, mármint evickélt a hatalmas hajók között, így én is tovább indultam, már sokkal nagyobb lelkesedéssel a hajók iránt.
 |
| Mondjuk így tényleg szépek, nem? :) |
 |
| Meg különleges látványok |
 |
| Van aki saját hajóval érkezett hajót venni |
Hát bóklásztam egy nagyot, ahhoz képest, hogy céltalanul hazajöttem volna. Így utólag látom, hogy a hatalmas hajókat talán nem is fényképeztem, de igazából ezek is alig fértek rá a képekre. A lakásommal megegyező (vagy nagyobb) méretűek még a szememnek is nagyok voltak, hát a kis telefonomnak.
A nap végére volt még egy történés, nagyon hasonló az anno az iskolámnál történthez, de ez most itt volt, ahol lakom. Helikopterek randalíroztak odafent az égen, kettő álldigált, egy meg eszeveszetten körözött. Vagy engem követtek már megint, vagy Justin Bieberke huncutkodik már megint, vagy ki tudja.
 |
| Ez csak kettő, a harmadik mindig kirepült a képből :) |
Végül nem zavartattam magam, egy Starbucksos epres turmix-szerűséggel megjutalmazva magam kiültem a kis mólónkra és méláztam. Ezt már a helikopterek is unalmasnak találták, mert végül tovább álltak, én meg élveztem a nyugalmat. Rám fért :)
