2014. március 18., kedd

Shopping és misztikum

Ma reggel arra keltünk, hogy az időjárásjelentés azt mondta, esni fog. Hát, nem kellett rá sokat várni és tényleg dézsából zúdították. Szóval ültünk és vártunk, hogy legalább kimehessünk reggelizni. Az előre megtervezett program viszont így ugrott, maradt a vásárlás. Szegény mi, megint mehettünk egy plázába :) Nyitásra ott voltunk, hisz itt van mellettünk egy outlet center, ahol persze nem úsztuk meg vásárlás nélkül. Már nem csak az én bőröndöm(jeim) kezdenek megtelni :) 

Aztán csak-csak jutott arra idő délután, hogy újra eljussunk valami látványosságot megnézni. A meleg amúgy az eső alatt és után sem hagyott cserben minket.

Szóval a Coral Castle-ba mentünk. Én immár ötödszörre. Ez az a hely, amit egy kicsike soványka manus egyedül építgetett 26 éven keresztül éjszakánként. A baj az, hogy még mindig nem jöttem rá, hogy csinálta, de a hely még mindig nagyon bejön. Ráadásul megint idegenvezetősködtem egyet, a helyi különítményre nem is volt szükség. Ja és még magyarokkal is találkoztunk odabent.

Misztikus hely

Színkavalkád

Kedvenc üldögélő helyem középen

A növények sokat dobnak rajta, bár anélkül is mutatós

Mindenhol asztalok, székek

És a 28 tonnás obeliszk

A 9 tonnás forgókapu, ami már nem forog

Ismétlés a tudás anyja :)

A hátsó kertből az északi fal

Jé, egy ananász

Hazafelé betértünk egy Pizza Hut-ba és hazafuvaroztunk
két méretes pizzát, majd a szálloda kertjében elfogyasztottuk.
Nem esett nehezünkre :)
Csak úgy repülnek a napok. Holnap sem tétovázunk, megyünk tovább. Direkt nem árulom el előre, hogy merre, mert ki tudja hogy végül mi lesz belőle :) 


2014. március 17., hétfő

Búcsú egy jóbaráttól

Már néhány barátomtól elbúcsúztam mostanában, de most az egyik legkedvesebb került sorra. Méghozzá Lolita. Aki még nem tudná ki ő (van ilyen?), az lassan megismeri.

Szóval a mai utunk a Miami Seaquariumba vezetett.


Delfinekkel kezdtünk

Velük is folytattuk

Kitérőként egy ide nem illő. Fiatal, de ősz haj, hosszú bajusz, gáz hajgumi
(ahogy Carrie is megmondta, nagyon vidéki amerikai).
Szegény kislánya mellette, szép jövő előtt áll.

Aztán vissza. Fóka-móka show

Az akváriumban halak úszkáltak

És teknősök jógáztak

Persze voltak hatalmas pacnik is, azaz édes manatee-k

És persze ő! Lolita!

7000 font (több mint 3 tonna) gyönyörűség

Víz alatt is cukor

Hát még felette

Aztán mindent megnéztünk újra,
azaz jöhet egy újabb manatee, aki még pózol is

Csak salátát eszik, attól ilyen karcsú :)

Árnyékban hűsölés, bár ahogy látom csak a fejemet sikerült lehűtenem :)

Voltak máshol is teknősök, szegények mentett sérült jószágok

Aztán újra delfinek ugráltak örömükben

És a mi örömünkre

Még vízisínek is jók szegény jószágok

És ő maga Flipper, aki tartja a magasugrás rekordot (persze a delfinest)

Voltak még puszilkodó papagájok

Meg kétfejűek :)

És szomorú magányosak
Na meg persze flamingók

És egy nem páváskodó páva

Manatee-család :)

Ő pedig pont annyira rózsaszín, mint a homok Siesta Key-en naplementekor :)

Újabb kitekintő. Zúzott jeget eszik mindenki
Leöntik valami szósszal és úgy nyomatják befelé.
Szörnyű gagyi megoldás, mégis drága (4,5 dollár)

Lolita mellett is voltak repkedő delfinek, csak másik fajták
(fehér oldalú, nem palackorrú)

De ki tud rájuk figyelni, mikor Ő ilyeneket csinál?

És közben terít be mindenkit a nézőtéren nem kevés vízzel

Imádom!

A képen egy potyázó pelikán, aki szintén élvezi a show-t

Búcsú integetés Lolita fejéről

Majd ő maga is búcsút int

Aztán még falatozik picit extraként a műsor után is

Majd jön elbúcsúzni tőlem

És íme az utolsó közös fotónk
Legalábbis most egy időre az utolsó. 4 alkalommal jártam a parkban, azaz 8-szor találkoztam vele, szóval tényleg igazi mély barátságot kötöttünk. Hiányozni fog (ő is!) :)

2014. március 16., vasárnap

Eltérítődés

Ma kezdésnek elmentünk Key Biscayne-re, ami egy sziget, ahol van egy világítótorony, sok sütögető és üldögélőhely, na meg persze körben az óceán. Igen, már jártam itt.

Sajnos a világítótorony nem volt nyitva felmászásra, mert munkálkodnak rajta, de a környezetét szépen bejártuk.

Kontraszt

Apu állandóan belemászik a képekbe :) Íme a bizonyíték :)

Világítótorony az egyik oldalról

Pofás kis sétány

Íme szemből (persze attól függ honnan nézzük)

Itt pedig már a fürcsikéző part felől

Lábmosás vagy ismerkedés a vízzel :)

Na itt nem volt ám üres a part.
A világítótorony persze mindenhonnan látszik

Mondom én
Ezek után a Coral Castle-ba mentünk. Volna. Csakhogy útközben betértünk egy plázába, ahol órákig elnézelődtünk, sőt vásárolgattunk. Calvin Klein és barátai nem csak engem varázsoltak el idekint. Nem mondom, hogy olcsó itt minden, de az biztos, hogy sokkal olcsóbb, mint otthon. Szóval a délutánt elvásárolgattuk, majd elvacsorázgattuk és már a szállodában pihegünk. Holnap folyt köv.