2013. szeptember 28., szombat

Museum day

Az utóbbi napokban többször is hatalmas zuhéba keveredtem. Szerencsére mindig a buszon ültem épp, és mire leszálltam már fel is száradt. Na jó, ez azért túlzás, mert az utcákon hömpölyög a víz egy-egy nagyobb esőnél, de aztán csak egy-két helyen marad nagyobb tócsa (általában persze pont a zebránál, ahol muszáj vagy belelépni), de a többi helyen pikk-pakk felszárad, hisz attól még hogy esik, forróság az van továbbra is. A mai hömpölygő esőnél arra gondoltam, vajon nem ázik-e be megint a lakásom. De aztán rájöttem, hogy rohadt messze vagyok otthonról, így ha itt esik is, attól otthon még nem biztos :)
Ömlik az eső, szerencsére a busz ablakán belül vagyok.
Ez csak az egyik baromságom ma, van még egy furcsa érzésem mostanában. Néha úgy hallom, mintha magyarul beszélnének körülöttem, de aztán rájövök, hogy csak spanyolul. Sőt, ma a Macy's-ben többször hallottam, hogy páran Hungary-t emlegették. De lehet ezt is csak képzeltem. Szóval ha esetleg ez a honvágy, akkor olyanom van, de szerintem egyszerűen csak agyamra ment a fene nagy szabadság mostanában :)

Amúgy a nevemmel is meggyűlik a bajom, nem értik, kimondani meg még bénábban tudják. Persze csak az Enikőről beszélek, a vezetéknevemmel jobb ha nem is próbálkozom, bár minek is tenném. 

Na de hagyjuk is ezt, jöjjön a mai nap. Ma másodszorra is meglátogattam a szárazföldet, azaz Miami-t. Bár végül nem igazán jutottam el odáig, amit még itthon elterveztem, de a nap így is gyorsan eltelt. Eredetileg Little Havannába sétáltam volna el, de végül máshogy alakult. 

Először is a Miami könyvtárat látogattam meg, ha már ott van a buszvégállomásnál, aztán rátaláltam egy múzeumra is. Mivel ma ingyenes múzeum-látogatási nap volt, hát be is mentem gyorsan, egyszer egy ilyet is látni kell.
A könyvtár és a vizes kövezet

Művészeti alkotás. Vagy mi.
A múzeum így kezdődött:


Aztán így folytatódott
De mindennek persze nem sok köze volt a bentiekhez. Amúgy történeti múzeumban voltam, a művészeti zárva volt. Egy-két érdekesebb képet teszek csak fel, amúgy egészen az ősemberektől Amerika felfdezésén át napjainkig szólt a kiállítás. Az eleje engem nem érdekelt annyira (olyan rég volt már :D), de aztán egyre izgibb lett.

Például találkoztam egy kis krokodillal (vagy alligátorral)
Meg egy régi amcsi zászlóval
Egy cápával
Ilyen volt a régi rendszámtábla:

Aztán volt ott egy villamos is

Persze fel is szálltam
A megfelelő helyre :DD
Aztán volt még színház/mozi, végig is néztem egy 15 perces filmet. Miről másról, mint Miamiról.
Na meg voltak hurrikános képek.
Szerencsére nem idei
 Na megy egy-két mozis :D
Ezt elsősorban anyukámnak :)
Na ennél persze sokkal több minden volt, sokkal történelmibbek is, fényképeztem is dögivel, csak nem akartam tárlatvezetést tartani a mai blogomban, így legyen elég ennyi.

Ja, meg a múzeum boltjában megtaláltam a múltkor, South Pointe Park-ban fényképezett, létrás világító szerkezet értelmét. Szerintem szép. Muszáj leszek este is elsétálni egyszer oda.
Végül ugyanebben a boltban majdnem vettem egy PanAm-es táskát, de inkább kimenekültem a boltból és elindultam utamon.

Miami Dade County Courthouse, azaz bíróság
Aztán mivel bőven túl voltam már az ebédidőn és úgy éreztem rám fér a sok humusz meg tonhal után egy kis egészségtelen kaja, betértem egy Burger Kingbe, hogy lecsekkoljam a kínálatot. A Whopper ugyanolyan, mint otthon, az ára persze nem, az üdítő viszont hatalmas, pedig nem nagyot kértem.

Aztán elkezdtem lesétálni, egész nap megint annyit mentem, mint akit kergetnek, szóval szerintem megtörtént.
A mai jármű egy Harley Davidson
Aztán betértem egy Macy's-be mikor melegem lett.
El tudnám képzelni pót-bőröndnek hazafelé :))

Apple-automata. Nem, nem almákat árulnak :)
Aztán csak mentem és mentem és megint kilyukadtam Bayside-ra, ahol a múltkor már jártam, így ismerős volt a terep. Sőt az is, hogy ez a kép a múltkor elmaradt, így most gyorsan pótoltam is.

Meg akkor már egy ilyet is mellé

Aztán hazajöttem és nem mintha nem sétáltam volna eleget, de a házinénivel elmentünk sétára a környéken, nézegettük a kiadó lakásokat, itt ugyanis az utcán ki szokták táblázni ha van kiadó lakás. Felírogattunk pár telefonszámot, rajta vagyunk az ügyön.

Éééés végre felavattam a múltkor vásárolt edzőcipőmet is az esti séta alatt :)))