2014. március 5., szerda

A távozás szele már megcsapott

Újra itt, bár csak félig-meddig. Teljesen kezdek szétesni a végére, ami azt jelenti, hogy szusszanásnyi időm sincs. De nem lehetek olyan szívtelen, hogy leállok az írással, így nem is teszem, csak mostanában picit megritkultak a bejegyzések. De pár nap és újra teljes valómban visszatérek, hisz újra utazgatás jön, amiről lesz mit megosztanom megint. Na nem mintha most halálra unnám magam, de ez a rész az, ami csak nekem őrület, de leírva nem túl izgi.

Van azért egy-két fényképem is, mert itt-ott kattintgatok néha. Például fogalmam sincs már melyik nap, de sikerült kijutnom a kedvenc parkomba egy röpke fél órára csak úgy nosztalgiázni, meg akkor már egy naplementét megtekinteni.

Na meg persze szusszantam egyet a kedvenc ágyamban,
mikor is megjelent egy nagy hajó.
Aztán még három másik, nagy volt a forgalom.

Aztán közeledett a naplemente

Persze egy-két felhő befigyelt, de ez mindenhogy szép

A színekkel egy kis csalás a napszemüvegemen át :)

Végül lassan eltűnt a házak mögött

Aztán "futás" tovább

Hangulatos zárókép
Ma reggel pedig gyorsan megejtettem a szokásos reggeli óceánparti kitekintésemet suli előtt.

Kicsit felhősebb volt ma az idő, de így is meleg persze

Még a nap is csak ébredezik

Szép ez a látvány

Nagyon meggyőző ösvény, majdnem elindultam a partra inkább suli helyett

A reggeli sétányom

Újabb csábító kijárat

Hidegzuhany, ez már az utolsó sarok a suli előtt :)
Bár hazafelé is loholtam megint, egy érdekesség csak megütötte a szemem. Nem mondom, hogy szép, de különleges.

Matt, sőt plüss vagy mi. Nem szokványos, az biztos
Aztán ma este elindult a búcsúvacsorák sora, vendéglátóimmal mentünk el egy közeli étterembe jól belakni. Lazacot ettem, már nem is nagy téma, de fincsi volt :)

Aztán pakoltam mint a kisangyal. Sajnos mindkét bőröndöm csak ráüléses technikával zárható és úgy is necces, egy-két cuccnak még a kézipoggyászban helyet kell találnom, vagy igencsak rétegesen kell majd felöltöznöm a repülőre. De egyelőre még ennyire nem nézek előre. Holnap búcsúvacsora az osztálytársaimmal, majd pénteken indulás, de még csak részben, hisz még nem haza, csak innen el. Péntek este elvileg Caramel koncertre mentem volna, de közben sajnos változott a program és Tolvai Reni fog helyette megjelenni. Nem mondom, hogy örülök, de a floridai magyar barátaimmal búcsúzásként legalább beszélgetünk egy nagyot a magyar kaják majszolása közben :) Aztán szombaton vonatra pattanok és meg sem állok Orlandoig, ahol csatlakozom apukámék már egy hete tartó körútjához.

Mondjuk ekkora táskával könnyebb lenne nekem is :)