2014. január 16., csütörtök

Megcsináltam

Igen, megtettem. Elmentem első spinning edzésemre Miamiban. Túléltem, sőt helyt is álltam, lealáztam a helyieket, pedig már több mint fél éve bringa közelében sem jártam (sajnos).

A terem közel van, egy busszal át egy hídon (hol máshol), majd ott is vagyok. Időben mentem, regisztráció, ki vagy és honnan jöttél, majd 15 dollár és kezdődhet is. A havi bérlet amúgy 30 dollár, bár van hozzá 100 dollár éves díj, de a hülyének is megéri. Na nekem nem, csak látogatóban jártam arra :) Fél órával a spinning óra előtt egy papíron jelentkezni kell újra, szóval még jó hogy korán mentem. Aztán bemelegítés a futógépen és kezdődhet is az óra. Azt amúgy hozzátenném, hogy a 15 dollár fejében minden korlátlanul használható, a termek, órák, medence is, szóval úgy nem olyan rossz, itt a 15 dollár szerintem semmi. Hatalmas hely, jobbnál jobb gépekkel, sok-sok emberrel.

Az órán én voltam az egyetlen bringás mezben, kesztyűben, még az edző sem! A hülye pólók csuromvizesek is voltak persze, na meg látványra is kényelmetlenek. Mondjuk a bringás cipőmet sajnos nem cipeltem el idáig, de egy mezt azért hoztam (T-Mobile támogató), na meg persze Livestrong gatya, karkötő nálam alap ha biciklire pattanok. De legalább nem hoztam szégyent a szponzoraimra :) Az óra amúgy jó volt, bár nem elég kemény, pedig én még attól féltem, meghalok. Még akkor is tekertem, mikor szünet volt és lazsálni lehetett volna. Most vagy velem van baj - nem kérdés, állandó versenyszellem, hajrá -, de ha csinálom akkor vagy 120%-on vagy sehogy. Na ezzel csak én voltam így, 3-4 ember is távozott óra közben, sőt voltak akik fél óra késéssel érkeztek. Hát így is lehet, de így mi értelme. Mondjuk otthon is találkoztam már ilyennel, de ennyivel egy helyen még nem. A végén az edző csaj még oda is jött, hogy jó volt látni, hogy élvezem és végig mosolygok. Hát köszi, azért jöttem, nem szenvedni :) Szóval jó volt, szép volt, ezt is láttam. Nem mondom, hogy sokszor visszamegyek még, hisz fogy az időm és sűrűsödnek a programok, de kíváncsi voltam magára a helyre, hisz itt minden sokkal nagyobb és fényűzőbb, mint otthon és ez tényleg itt is megmutatkozott. Az hogy az emberek milyenek, az más tészta. Az utcán mindenki futkározik, de még soha nem néztem meg, hogy vajon milyen távot futnak le, lehet két sarok után feladják és hazaballagnak :) Na jó ez vicc, de jó volt érezni, hogy nem én vagyok a legbénább, sőt. Kell ez a kis lelkemnek, bevallom.

Ja amúgy a hideg hideg, de nem vészesen. Most már repkednek odakint a mínuszok (na jó, 11 fok van), de napközben sütött a nap, felhőtlen volt az ég, így az a 17 fok teljesen kellemesnek volt érzékelhető. Mondjuk a hideg szél miatt nem mindig, de végülis egy kardigán bőven elég volt. Megjegyzem ismét előjött a turisták és a helyiek közötti látható különbség, volt aki nagykabátban, csizmában, sapkában sétált, mások meg rövidnadrág trikó, mintha mi sem történt volna.

Facebookon már lelőttem a poént, de holnap este Dobrády Ákos (volt TNT) koncertre megyek Pompano Beach-re. Ha olyan jó lesz, mint a Csepregi Éva koncert volt, akkor megéri vállalnom az éjszaka közepén hazabuszozást (hopp, most látom hogy éjszaka csak 6 fok lesz, jajajj). Szóval holnap a blog elmarad, de szombaton - remélem teli élményekkel - bepótolom a hiányosságot ígérem.