2014. február 3., hétfő

Paradicsom

Ma reggel elindultunk nyaralni. Na nem mintha eddig nem azt tettük volna, de most kezdődik az igazi szabadság. Én ugye lógok a suliból, az időjárás is szuper, na meg kocsival mégiscsak más.

Szóval a pár napos utazgatásunk első célja mi más lehetne, mint az általam már több hónapja látni kívánt Key West. De persze nem rohanunk, így sok minden mást is beiktattunk útközben és a szigetek legvégére csak holnap megyünk.

Első állomásként például meglátogattuk a már itt is bemutatott pelikán-mentő kikötőt, mert az aranyos kis totyogó madarak közti sétálást nem szabad kihagyni.

Mondjuk ez egy kormorán, de ő is totyog :)

Pelikán elvtársak sorban

És itt az egész csapat
Aztán tényleg útnak indultunk, lefelé dél felé. Mielőtt elértük volna a szigeteket, még tankoltunk egyet csak úgy a hecc kedvéért.

Készpénzzel olcsóbb, mint kártyával, de mindenképpen bőven fele annyi, mint otthon
Aztán nekiindultunk. Át sok-sok hídon, sok-sok szigeten, szebbnél szebb részeken = Keys. Mivel szállásról előre gondoskodtunk jól megfontoltan a szigetsor közepén, csak addig mentünk, a többit holnap járjuk be. Jó tüzetesen akarunk mindent megnézni, ha már erre járunk.

Kétszer egysávos út, jobbra és balra pedig csak víz
Az első szigetcsoporton meg is álltunk egy parkban, ahol a vízben korallok után lehet kutakodni, de mi beértük a szárazföldi nézelődéssel, az sem volt semmi.

Madarak sétafikáltak a homokban a parton

Árnyékos pihenőhelyek

Volt egy akvárium is, ez a hal ott uszikált

Meg ilyenek

Balra krokodil, jobbra aligátor koponya. Észlelhető a különbség

Sorakoztak a búvárruhák a bátrabbaknak

Na meg a vízi alkalmatosságok

Mangrove fák között tekintgettünk ki a vízre egy hídról

Vagy épp a parton állva csodáltunk hasonlót

Sokan a vízben búvárkodtak vagy álldigáltak, mi csak messziről szemléltük őket.
Talán majd legközelebb :)

Ilyen kis öblökre bukkantunk sétánk során

Na jó, megmutatom magamat is, talán nem rontok sokat a táj szépségén :)
Érdekes kontraszt.
Egy őszi színben pompázó fa és egy tök kopasz téli, mindez 30 fokos nyári hőségben február elején

Aztán visszatértünk a kiinduló pihenőhelyekhez

Meg a fehér madarakhoz, az egyik jól meg is nézett magának

Lakóbusz húzza az autót maga után. Nem egy ilyet láttunk.
Még jó, hogy nem húz egy hajót is pluszban meg egy-két bringát
Mivel itt már igencsak délután volt, jött a szokásos "együnk valamit valahol" probléma megoldásának előkészítése, azaz éttermet keresgéltünk.

Találtunk is egy szép helyet, ilyen környezet közelében

Szobor a parton, étterem a háttérben, közte kikötő

Csak úgy repkedek a pelikánok



Meg landoltak is


Volt másmilyen madár is, mondjuk kócsag (tudja fene :)

És akkor végre egy fotó a kis kocsiról, ami szolgál minket egy hétig.
Hát nem egy sportkocsi, de még ezzel is küzdök a sebességhatárok betartásával :)

Kilátás az étteremből

Maga az étterem, teljesen nyitott
Na de végül nem itt ettünk, mert a választék nem volt fogunkra való, ahhoz képest pedig drága is volt. Szóval végül továbbálltunk. De nem is baj, mert nagyon kis pofás helyre bukkantunk picit arrébb.

Villanyoszlopok a vízben. Bizarr

1 dollárosokkal díszített bár.
Már több helyen láttam ilyet, ráírkálnak a borravalóra és feltűzik

Itt ettünk a parton. A pulton az üdítőm, előtte jetskiző pelikán és a víz

Balra egy kikötő, ahol emberek etették a pelikánokat hallal.
Gondoltam én balga. Később kiderült a szörnyű igazság

Jobbra egy híd amin átjöttünk.
Ilyen helyen sem ettem még sosem
Miután jól laktunk, körbenéztünk az étterem környékén.

Balra a bár a pénzekkel

Nem tudtam betelni a látvánnyal, szerintem nagy ötlet

És a szörnyű igazság. Szegény pelikán csak potyázik,
az igazi falatozók a hatalmas halak alatta, valami tarponok

Maximálisan megértem azokat a rettegő pelikán szemeket.
Ha beleesnék a vízbe, rögtön megállna a szívem a félelemtől
és én lennék a halak vacsorája

Mások kis halakkal etették őket 3 dollárért

Én sokkal inkább nekik adtam volna a halakat, azok az óriások meg dögöljenek éhen :)

Megint a pénzek. Rengeteg volt!

Meg volt egyéb fal mindenféle egyéb cuccal. Talán a vízből horgászták ki őket.
Telefonok, napszemüvegek, papucsok...

Színes székek a hely nevével (ez itt a reklám helye)

Voltak hangulatos kis üzletek is

Meg a kedvenc formájú floridai székeim lábtámasszal
Aztán megint tovább indultunk, ezúttal már becéloztuk a szállásunk megtalálását. Bár nem sikerült elsőre, de aztán csak meglett. És ráadásul milyen!!!

Újra egy hídon, épp felfelé

Majd lefelé.
Ja tényleg, vezetés közben fényképezni ér? :)

Egy kis vicces kocsi árnyék is belefért még így is :)

Aztán megérkeztünk. Ez a szobánk! Az meg a kilátás!!!

Fürdőszoba, picike zuhanyzóval :)

Kilátás az erkélyről. Ez nem az óceán oldal, hanem a Mexikói-öböl,
de azt hiszem nincs különbség :)
 
Közeleg a naplemente, ideje lesz lenézni és körbejárni hol is lakunk ma éjszaka

A kocsi a ház alatt parkol a nap fényében :)

Ismét reklám, de csak mert bátran ajánlom.
Bár nem olcsó hely, a szigeteken még így is ez volt a legmegfizethetőbb.
Az utolsó szobát foglaltam le tegnap este a neten.

A kert a víz felől. Pálmafák, napágyak, függőágyak, homok

Még saját madaraink is vannak :)

A kert a mólóról, bal csücsökben a medence

Ez a mi épületünk, amúgy több épületből áll a komplexum
Mellékesen a naplementét a mólóról csodálhattuk meg

Kell ehhez mit hozzáfűzni?

A fehér madár kitartott végig

A pelikánok bezzeg tovább(sz)álltak

Találtam egy kagylót a falba építve

Még nem döntöttem el, hogy odakint alszom-e vagy a szobában :)

Újabb ágy, mögötte az emelkedőn a medence

Medence és jacuzzi, mindez a parton a naplemente után

A kis kék pötty a jelenlegi elhelyezkedésünk

Pontosabban a medence partján :)

Láblógatva :)

Mai zárókép
Nagyon kevés lesz itt az egy éjszaka. Egy életet el tudnék tölteni ezen a helyen. Vagy legalábbis a hátralévőt. Még van pár órám dönteni, maradok-e :)