2013. szeptember 29., vasárnap

Vasárnapi lazulás

Egy elmaradt képpel kezdem, bár lehet csak nekem izgi. Legutóbb mikor plázáztam, megleptem magam egy-két aprósággal. A Victoria Secret PINK nevű boltjában vásároltam magamnak egy kis illatanyagot, ha már a drága parfümjeimet nem hoztam magammal, gondoltam itt olcsóbb illatfelhőbe borítom magam. Mondjuk ez sem annyira olcsó, de ugye kettőt vesz, hármat vesz stb akcióval azért fogjuk rá jó vétel volt. Hát meg még szép is :) Az illata sem rossz, de hát, be kell vallanom valamit. Elsősorban egy szatyrot akartam, amiben adták :) (Kell majd még nekem egy nem Pink-es, hanem anyacég-es zacskó is attól félek. Bár hasonló a színvilága, de mégis más) Aztán kellett amúgy is valami illat, hát összekötöttem a kettőt. Na mindegy, talán mindent elárul a kép, eléggé nekem való cucc.
Ugye hogy ugye? :)
Aztán jöjjön még egy kis rózsaszín, de ez már más téma. Akinek szól, tudni fogja :)


A mai délelőttöt amúgy hűtő feltöltéssel, azaz vásárlással töltöttem. Persze megint a déli melegben caplattam haza a két hatalmas zsák szerzeménnyel, de mindegy is. Vagy két órát bolyongtam a "közértben", mindent jól megnéztem magamnak, kerestem is egy-két konkrét dolgot, amire így végül rá is találtam. Hát, sokban hasonlít az otthoni hiperekhez, de azért van sok nagyon más dolog is (pl mint a már emlegetett tojásfehérjét tartalmazó dobozok). Amúgy egy biztos. Legkevesebb választék a felvágottból van. Leginkább sonkák vannak, meg szalonna. Aztán egy-két kolbász-féleség, de azok drága spanyol meg olasz kolbászkák. Azt ennyi. Hát ja, a kenyeret meg mindent édesen esznek, minek nekik a felvágott. Én sem eszem túl sokat, de néha csak csomagolok már magamnak reggelire szendvicset, franc se akar minden reggel drága croissant-okat enni egy kávézóban. Amúgy is korán kelek és indulok, szóval a suliban eszem csak az első szünetben, ami viszont 10:40, ami azért nincs korán, addigra általában már kopog a szemem.

A délutánomat meg végre strandolással töltöttem, kicsit gáz hogy már ennyi ideje itt vagyok és még mindig fehéren virítok a helyiek között (mondjuk ez persze nem csak a napozás miatt van, mondhatnám a többség nem idén nyáron barnult le, de na ne legyek már ilyen :)

Fényképeztem egyet a szokásos hídon átkelésemkor is, mert eddig talán még észre sem vettem (vagy igen, csak szenilis vagyok), hogy a hídról látszik az óceán.
Az a kékség ott messze, összeolvadva a felhőtlen éggel, na az ott az óceán

Ez fogadott mikor elértem odáig. Ismét távolban egy fehér vitorla
Szedtem a lábamat és megvolt a homokból is :)
Az azért látszik, hogy eléggé hullámzott a víz a part mentén. A parton mindez annyi volt, hogy kellemesen lengedezett a szél, tök jól lehetett viselni a meleget, szuper idő volt.


Túl sok ember nem volt a vízben, nem mintha hideg lett volna, de ez már csak így van itt. Ez a három bátor jelentkező volt csak.
Cápaetetés :)))
Igazából azért mondtam, hogy bátrak, mert tele volt ilyenekkel a víz. Meg a part is. Elég sokan vannak, kisebbek, nagyobbak, fehérek, rózsaszínek és lilák. 

Ő mondjuk talán már nem jelent túl nagy veszélyt :)
Amúgy volt néhány felhő is megint. Gondolom otthon is ilyesmi lehet az időjárás :-P
A repcsi a ráadás, ha látszik egyáltalán
Aztán telibe fényképeztem a napot, csak hogy látni lehessen, milyen szemétség hogy ott vannak a házak a parton. Nem sokkal később el is tűnt a ház mögött és költözködött mindenki a két ház közti napfény-csíkra.

Madárinvázió
Hitchcock filmbe elmenne, szerintem nagyon jól sikerült kép,
látszik nagyon ráértem kivárni a pillanatot :)
Na aztán ment le a nap és jöttem én is szépen haza. Persze mivel ez keleti oldal, a naplementéből csak az árnyékok látszódnak, egyszer egy napfelkeltét kellene már megsasolnom, de nagyon.

Aztán hazajöttem és megejtettem az első mosásomat. A ház hátuljánál van egy kis helyiség, benne két mosógép és két szárító. Hát izgi volt, ugyanakkor féltettem is a ruháimat, de nem volt gond szerencsére. A szárítógép meg jó dolog, azonnal fel is vehettem volna amit kimostam, bár a két mosást két adagban szárítottam egy pénzért, így a második adag már nem lett tökéletesen száraz, így legalább most kicsit hajaz az otthonira a szobám, hogy ruhák lógnak mindenütt és száradnak :) Hát, otthon azért nem ilyen népünnepély egy mosás, hisz bepakolom a ruhákat a gépbe, beprogramozom előre akárhány órára, mire hazaérek kimos és lehet teregetni. Itt ez egy külön esemény, fél óránként kirohangálva, mosás, szárítás, szárítás kettő. Hm, miért ne működne ez is máshogy, mint otthon, milyen unalmas is lenne :)