Megint Miami

Ma ebédelni mentem pár iskolatársammal. Elvileg iskolai "rendezvény" volt, egy Five Guys nevű burger étteremben, de mivel rajtunk kívül nem volt ott senki a suliból, egy mexikói étterembe ültünk be inkább. Amúgy sem lett volna semmitől suli-rendezvény, hisz nem kaptunk volna még kedvezményt sem :)

Egy olasz, egy kuvaiti és egy dominikai sráccal voltam. Érdekes vegyes társaság, a világ minden pontjáról. Jót (próbáltunk) beszélgetni, már ki mit értett. De azért vicces volt. Aztán fogtam magam és levezetésként délután nekiindultam megint Miami felfedező útra.

Mivel páran már megjegyezték, hogy rólam nincsenek fényképek, így akár a netről is töltögethetem le a fotókat, ezért kezdjük ezzel. Végre, mi? :) Na azért túlzásba nem fogok esni, attól nem kell félni.

Ez vagyok én. Ha már spanyol vagyok, beálltam a spanyol utcába :)

Na elég is volt, jöjjön a többi. Megint a Bayside Marketplace-en kötöttem ki, bár most a kikötő felől közelítettem. Ez igazából egy plázaszerűség, de lent van a kikötő mellett és mindenféle programokat szerveznek, meg innen indul a kiránduló buszok és hajók nagy része.

Elég nagy tömeg volt az egyik részen:

Méghozzá ezért:

Élőzene és tánci-tánci. Persze nem a fiatalok ropták :)

Én meg mit csináltam inkább?

Tejszínes, fagyis, banándarabos, karamellás. Nyami.

Na persze nekem is megvolt a napi mozgás-adagom megint, mert aztán nekiindultam. Először a kikötőben sétafikáltam.

Háttérben a Hard Rock Cafe

Háttérben a híd, ami Miami Beachre vezet

Repülő hal :)

Aztán kitaláltam a kikötőből és elindultam a parton tovább.

Ezzel látogattam meg múltkor a szomszéd sztárokat

Nagyobb, mint a ház? :)

Még az is lehet, hogy ezt is kipróbálom egyszer

Columbus. Neki (is) köszönhetem, hogy itt lehetek.

Sorban: Florida, Amerika és Miami zászlói (nem, nem magyar zászló az utóbbi)

Egy szép kertecske csak úgy, a sétány mellett

Aztán egyszercsak, mintha megérezték volna, hogy megpihennék kicsit, erre a helyre találtam. Székek, szép kilátás, csend és pálmafák.

Persze, hogy várt rám is egy üres szék :)

Ő volt az enyém. Kényelmes volt nagyon. Konkrétan annyira, hogy fél órát szerintem el is aludtam benne :) 

Na de aztán csak feltápászkodtam és indultam tovább.

Nem kis csónak ez sem.

Nem tudtam olyan képet csinálni, hogy a lakótelep-hajó ne legyen rajta,
pedig itt csak a madárkákat fényképeztem

Itt persze nem a gyerekek, hanem a delfin a lényeg. Szegényke beszorult egy hullámba :)

Csak megnéztem magamnak közelebbről is a csónakot

Ott állt az Intercontinental előtt

Még egy utolsó pillantás a nagyobbik hajócskára is.
Tényleg nem kicsi

Majd tovább indultam, immár a Riverwalk-on voltam szerintem megint. Legközelebb talán végig is sétálom végre, nem csak szakaszokat járok be.

Aki akarja, megszámolhatja az emeleteket. Bár az alsó húsz lemaradt :)

Sziget-sziget hátán, csoda hogy nem süllyednek el ennyi felhőkarcoló súlya alatt :)

Fali művészet. Mondjuk ez azért durva. Ráadásul miért pont nyuszi? :D

Majdnem lelógnak a szigetről

Végül eleget gyönyörködtem a víz körül, meg különben is tudtam, hogy még nagy buszozás vár rám, így elindultam hazafelé. Már nem lehet zavarba hozni, tudom a járást :) Így elindultam a már letesztelt ingyenes metró felé (véletlenül sem földalatti, hisz ez föld feletti). Még a zebránál szemtanúja voltam egy zöld lámpás gyorsulásnak a tiszteletemre, lehet felismertek. Éljen a sárga kicsi kocsi, meg a motor, na meg van egy szerencsétlen beragadt harmadik lúzer, az első kereke épp a vonalnál jár csak :)

Ez itt a metró feljárat

Mivel három vonal van, mindig mutatja előre, mely irányba melyik járat fog érkezni.
Persze először ezt nem láttam, de már ezt is rutinosan használom,
sőt egy muksónak még én segítettem, mint törzslakos.

Koccanás itt is előfordul, jobb is, hogy földfelettin utazom :)

Aztán a buszra kicsit várni kellett, már kezdtem 231-es feelinget érezni, de aztán kárpótolt a táj, mégsem Újpalotán kellett végig döcögnöm a busszal :)

Star Island bejáratához vezető híd. Persze sorompóval a végén, nem engednek be csak úgy akárkit.
A google maps autó végigment a szigeten, ha valakit érdekel,
bár belülről nem túl sok mindent lehet látni a villákból.

A végére pedig egy kis naplemente fényképezés, jobb híján a busz ablakából. Hosszú nap volt ez is, ma sem kell ringatni.