2013. november 9., szombat

2 hónap

Ma van két hónapja, hogy megérkeztem ide. Nagyon rohan az idő. Vajon munkával is vagy csak munka nélkül? :)

Ennek örömére a mai napot csakis hatalmas lazsálással töltöttem, ritka napok egyike, mikor ki sem mozdultam a lakásból, de ez már nagyon rám fért. Így a mai napról nem is írnék többet, inkább egy kis múltidézés, persze csak a tegnapi napra visszanézve, ki emlékszik már rá, mi történt régebben.

Ja de mégis, eszembe jutott, hogy a péntek délutáni strandra menésem egy fontos mozzanatát kifelejtettem. A híd túloldalán egy szakaszon a járda le van zárva, mert építkezés folyik, így természetesen mindig áll ott egy rendőrautó, ahogy minden építkezésnél szokás. Mikor közeledtem a lezárt járdaszakaszhoz, el akartam slisszolni félig-meddig az úton, ahogy máskor is tettem már mikor nem volt kedvem átmászni a túloldalra, pedig van ott egy zebra is. Ahogy közelítek, a rendőrautóból kipattan egy rendőr, majd odalép hozzám és mivel látta, hogy kevés autó jön, a szabad jelzésük ellenére kiállt a járda közepére és megállította az autókat, hogy én átmehessek. Sőt, jött is velem az út felénél lévő járdaszigetig. Az út másik oldalához érve is tilos volt még a gyalogos jelzés, de mivel abból az irányból senki nem jött, mondta, hogy menjek csak és szép napot kívánt. Mi van?? Egyszerűen egyik ámulatból a másikba esem az itteni rendőrökkel kapcsolatban.

Tegnap a suliban sok minden történt, persze a tanuláson kívül is. Például megtudtam, hogy valakit azért büntettek itt meg motoron, mert nem volt rajta szemüveg. Ugyanis a szemüveg vagy napszemüveg kötelező, a bukósisak még véletlenül sem. Az előbbit lehet azzal magyarázni, ha egy bogár belemegy az ember szemébe, akkor esetleg elüt egy-két gyalogost aki épp útjába kerül, de ha épp emberünk agya kerül az aszfaltra (bocs), az miért nem fáj senkinek, azt nem értem.

Ezen kívül még szülinapot is ünnepeltünk, ugyanis kedvenc tanárunknak születésnapja volt (persze facebookról tudtuk meg), így kellően megemlékeztünk róla, méghozzá meglepetés tortával és egy kis énekléssel. Ráadásul hétfőtől két hét szabadságra megy (Los Angeles, Hawaii, szegény ő), szóval helyettesítő tanárunk lesz. Volt az utóbbi napokban egy-két jelölt, aki beült az órákra, ugyanis külsős tanár érkezik, de pl a csütörtöki nagymamit szerintem hamar kikészítenénk, mert már elég nagy a szánk, szóval remélhetőleg nem ő jön majd.

Amúgy rendesen meglepődött

Azok az arcok :)
Iskola után szokás szerint útra keltem, bár most konkrét célom is volt, ugyanis teniszütő vásárlásra indultam a messzi Miami északi részére, egy nagy pláza felé. Átbuszoztam az autóbusz állomásra, onnan pedig gyalog indultam el, gondoltam összekötöm a kellemeset a hasznossal és megnézem Miami Design részét is, ahova havonta egyszer, mellékesen ma este is csoportos sétafikálások szerveződnek. Csak tudnám mit néznek. Én előbbről kezdtem a sétát és hátrébb fejeztem be, vagy úgy 30 utcát mentem, de semmi felejthetetlenül izgalmasat nem láttam. Főleg ha este mennek, még annyit sem látnak. Azért majd utánanézek, hogy jó utcán mentem-e végig, de valaki javaslatára tettem, így nem hiszem, hogy elnéztem volna. Persze azért egyet-kettőt fényképeztem, ha már arra jártam :)

Ez például egy falfestmény egy iskola külső falán


Ez mondjuk picit sem művészi, de ezt fogyasztottam a sétám alatt.
Megtisztítva, becsomagolva, még jó hogy megrágni nem rágják helyettem.
De persze megveszem én is, mint a többi hülye, mert mégiscsak jó ötlet.

Persze láttam felhőkarcolókat is sorakozni.

Meg készülő "műalkotást"
Itt a graffitit is hivatalosan művelik

Akármi is ez az épület, látványos

Ez pedig azon a kis narancssárga izén áll,
mégha szintén nem derült ki, mi célt szolgál

Egy szép kis templom a nagy házak között

Még egy falfestés

Mondjuk ez nem graffiti, csak egy közért bejárata

Autó is kell mára, legyen most egy hummer

Erről jut eszembe, láttam egy hasonlóban (csak szürkében)
egy 80 körüli nénit, ráadásul ő volt a sofőr!

Régebbi bútordarab, mint én

Autó mellett persze pálmafa is kell mára.
Ezennel egy gyökerű, sok törzsű.

Kevésbé művésziek a tini ninja teknőcök,
de legalább viccesek

Kőzetek és csontok boltja, de nem  mentem be,
mert sok-sok kitömött állat is volt odabent,
azokat meg nagyon nem bírom.
Így a hatalmas ametiszteket fényképeztem csak a kirakatban
Még egy kocsi, de ez immár a falon

Nem vicceltem, tényleg ott volt

Ez meg valami sárga sajt-ház vagy nem tudom
A séta végeztével kevésbé izgalmas rész következett. Mármint a blog számára, nem nekem. Ugyanis vásárolni mentem. Amiről gondoltam, hogy csak egy-két bolt lesz, persze egy hatalmas üzletkomplexum volt. Először egy Target nevű helyen kezdtem, ami olyan Cora-szerű, van ott minden. És mivel volt az is, amiért mentem, sőt bele is szerettem egybe, gazdagabb lettem egy teniszütővel és néhány teniszlabdával. Nem is akármilyennel! Volt egy másik kimondott sportbolt is a közelben, de ezt nem tudtam otthagyni, beleszerettem.


Rózsaszín :)

És még a labdák is rózsaszínűek!!! :)
Mindezek örömére folytattam a shoppingolást egy Marshall nevű helyen, ahol márkás cuccokat lehet kapni fél áron, vagy inkább még olcsóbban. Vettem egy-két Guess felsőt (10-12 dollárért!) és egy paprika piros 3/4-es nadrágot fél ár alatt. Szerencsémre vagy szerencsétlenségemre kaptam egy sms-t néhány osztálytársamtól, hogy van-e kedvem beülni velük valahova, így két üzlet után (ahol amúgy órákat időztem) be is fejeztem a vásárlást és elindultam vissza Miami Beach-re. Félek, hogy ide is vissza fogok még menni, ahogy annyi helyet megígértem már magamnak.

Visszafelé amúgy nem sétáltam le a 30 utcát újra, mert már sötét is volt meg időre is mentem, így végre volt alkalmam kipróbálni a már fényképezett zöld-narancs trolley-k egyikét. Retró hangulatú, faburkolatú, mint otthon a régi villamosok, ráadásul tényleg ingyenes és még a zene is szól rajta.


Direkt hátra ültem, hogy fényképezgethessek kedvemre
Amúgy Miami Beach déli részén a kikötő mellett voltunk egy hangulatos kis bárban, aminek közepén még egy medence is volt, élő zene szólt és voltak sokan-sokan. Mi kicsit kijjebb foglaltunk helyet, így volt alkalmunk pár órán keresztül gyakorolni az iskolában tanultakat. Jó alkalom volt, belga, francia, brazil és magyar próbált egymással nagy szócsatákat vívni, néha kijavítgattuk egymást, de jó volt, hogy a lényegét mindannyian értettük egymás mondandójának, sőt úgy ahogy el is tudtuk mondani, amit akartunk. Lassan csak belejövök :)