2013. december 1., vasárnap

Idegenvezetés

Ma a tervezettnek megfelelően én voltam az idegenvezető :) Végül nem állatkertbe mentünk, hanem első célpont az általam oly sokszor meglátogatott és bejövős (hú de nyomom a fiatalos szövegelést :D) Miami Beach legdélibb pontján lévő park volt. Továbbra is szép hely, láttuk az óceánt, a parkot és a "déli sarkot", szóval jó indulás volt.

Készült egy csoportkép is, engedéllyel megosztom :)

Hajrá Magyarok!

Na meg láttam egy elsőre csúnya, jobban megnézve cuki kis autót, így persze lefényképeztem:

Rózsaszín bogár

Utána a Coral Castle-ba mentünk, amit az a manus egymaga épített az éjszaka leple alatt. Vicces volt, mert nem csatlakoztunk a helyi idegenvezetős csapathoz, hanem komolyan vettem a feladatomat és én magam voltam az idegenvezető :) Az idegen jelen esetben nem földönkívüli, bár ott még akár az is megeshet :) Magam is meglepődtem, hogy mennyi mindenre emlékeztem, úgy látszik tényleg nagyon magával ragadott a hely szelleme (vagy földönkívülije, ki tudja). És ami még nagyobb öröm, hogy úgy néz ki baromi sok mindent megértettem angolul, ha így tovább tudtam adni. Persze az is lehet, hogy nagy sületlenségeket mondtam össze-vissza :) Na ez természetesen vicc, tényleg érdekelt a hely, így füleltem rendesen anno, mikor ott jártam.

A sok kőpakolgatós munkától (persze csak a gondolatától) megéhezve a helyi Subway-be siettünk, ahol kedves ebédmeghívásnak voltam részese. Mióta kint vagyok még nem voltam ilyen étteremben, de bevallom kellemes csalódás volt, iszonyat finom szendvicset rittyentettek nekünk. 

A kultúrától és az ebédtől jóllakottan elindultunk visszafelé és hova máshova is vezetett volna az utunk, mint az 5. utcánál lévő általam - sajnos - szintén sűrűn látogatott ruhaboltokba. Jól körülnézett mindenki, egy-két cucc került is a szatyrokba. Szerencsére én most hősiesen ellenálltam a kísértésnek.

Amúgy ma az időjárás is kegyes volt hozzánk, konkrétan ezerrel tűzött a nap, mikor a kastély területén sétáltunk. Így december első napján :) Szép és hosszú nap volt, örülök hogy részese lehettem!

Beleszerettem egy gyilkosba

Szerencsére csak egy gyilkos bálnába :) Ugyanis ma a Miami Seaqariumban jártam.

Ma szép idő volt végre újra - annyira, hogy a még félig vizes hajamat a buszmegállóban a napon szárítottam meg így november utolsó napján -, szóval korán reggel felkerekedtem és hosszú utazás után megérkeztem a kívülről egyszer már körbejárt vizes állatkertbe. Elöljáróban annyi, hogy 100%-ról 1%-ra csökkent a telefonom töltöttsége, mikor is már nem engedett több képet készíteni, így "csak" 492 képet és videót készítettem a mai napon. Élményt talán ennél is többet szereztem, szóval nehéz mazsolázni, de megpróbálom.


Bejárat

Bíztam benne, hogy ilyennel élő állapotában nem fogok találkozni :)
A belépőhöz (ami 40 dollár körül volt) adtak egy tájékoztató füzetet a show műsorok időpontjáról és hozzá egy térképet. Kezdésnek pont időben érkeztem egy delfin show-hoz, így siettem is megnézni.

Már a show kezdete előtt rám mosolygott egy delfin,
itt tudtam, hogy jó helyre érkeztem

Segítség, cápa!

Jajj dehogy, csak egy édes delfin :)

Ugrándoztak

Aztán mindig kuncsorogtak a kajáért

És ugrándoztak tovább
Azt könnyen megtudtam, hogy a medencében sós víz volt. Ugyanis ügyesen közvetlenül a medence mellé álltam, így testközelből élvezhettem a show-t, na meg a sok vizet, amit a delfinek ugrálás után kifröcsköltek. Néha véletlenül, néha szánt szándékkal a trénerek utasítására :) De mivel meleg is volt, meg végülis csak víz, nem bántam. És szerencsére a telefonom sem :)

Ahogy vége lett, mentem is tovább, mert szépen követték egymást a programok. Persze közben mindig jutott idő arra, hogy gyorsan megnézzek egy-két programon kívüli látványosságot is.

Repülő rája. Ja nem, csak úszik :)

A kislábujjamat nem tenném bele abba a vízbe,
ez meg ott álldigál

Sőt, mennyien vannak odalent búvárnak beöltözve.
Persze mindezt jó pénzért, de nekem ha fizetnének sem...

Természetesen láttam manatee-ket (lamantinokat) is.
Mind megmentett állat, szegény bal oldali megcsonkított farkán ez látszik is :(

Séta közben ott páváskodott egy páva,
majdnem átestem rajta
Aztán jött a második delfin show, egy másik helyszínen. Itt is 6 delfin mókázott, köztük a mindenki által jól ismert Flipper is!

Vígan ugrándoznak

Meg hátrafelé "jártak" a vízen

Néha megpihentek :)
Jobb, mint a vízisí

Hát még ez

Ha cápa lenne, biztos nem szörfözgetne ilyen boldogan
és búbolná ilyen bátran a fejét

Így bezzeg csak játszadoznak egymással

A delfin is tud szörfölni

Kár, hogy nem vagyok gyerek, így nem jelentkezhettem játszadozni.
Bezzeg ő ott rinyált, hogy nem akar hozzáérni (pont, mint a nővérem anno :-P)

Két embernyi - pontosabban egy delfinnyi és egy embernyi - magasan :)

Szinkronúszás

Szinkronugrás
Bár ő talán cápa, nem ijedtem meg tőle

Ha valakinek nem lenne elég érdekes ez a sok program - bár ez lehetetlen -,
akkor elszórakoztathatja magát egy emeletes kalandpályán

Vagy felakaszthat egy cápát :)
Mielőtt egy újabb műsorra mentem volna, sétáltam még picit. Volt egy kis Everglades világ is becsempészve.

Aligátorok és az árnyékom :)

Kakukktojás - mit keres ez itt?

Amúgy a kerítésen kívüli világ sem csúnya :)

Teknősök uszikáltak. Ők is megmentett állatok.

Aztán jött az újabb show.
Ezúttal nem delfinek, hanem oroszlánfókák parádéztak.

A díszlet sem rossz
És a produkció sem :)

Szinkron-nézés
(segítségül egy madár és egy fóka)

Egyszerre két fóka. Egy oroszlán és egy sima :)

Vigyázat, ugrani készül

Újraélesztés egy-kettő

Slaggal locsolja a közönséget.
Ezúttal jó helyet választottam, ezt megúsztam.

Erőfitogtatás :)
Aztán vissza a manatee-khez. Ezúttal alulnézetből, azaz medence nézetből. Mert persze hogy ilyet is lehet.

Hatalmas aranyos

Sose eszem többé salátát, ha ezt okozza :)

Persze voltak flamingók is, hisz ez Florida

Meg papagáj-féleségek, mint a dzsungelben

Alvó pirosak

Eszegető sárga-kékek

És fej nélküliek :)))
Aztán besétáltam az akváriumokhoz, mert persze azok is voltak.

Ki éhes?
Mondjuk én akkor sem enném meg, ha a szemem kopogna

Őt meg próbáltam felidegesíteni, hogy fújja fel magát,
de sajnos nem sikerült, csak nézett bambán, tátott szájjal

A delfineket is lehetett alulnézetből csodálni.
Ők meg minket csodáltak :)
És ezután jött, ami még nem volt. Soha életemben. A delfinek okosak és szépek, megdögönyözném őket szívesen. A fókák mókásak. De ami ezután jött, az azt hiszem mindent felülmúlt. Nem csak hatalmas, hanem édes is és szép is és mókás is és egyben szomorú szemű.

Első látásra

Nem kicsi. És a fele még a víz alatt van :)

Kikönyökölt :)

Minden játékban benne van

És ugrált is.
Mondanom sem kell, hogy nem csak az első sor lett vizes.
Konkrétan rengetegen, csurig. Szerencsémre itt én nem kaptam.

Teljes valójában. Gyönyörűséges!
Ja, persze itt is voltak delfinek is, de rájuk nem tudtam eléggé figyelni,
elterelte valami a figyelmemet :)
A show már végetért, de én még ott maradtam, nem tudtam szabadulni. Kapott kis piros szőnyeget, azzal játszott levezetésként.

Ő, a szőnyeg és egy ráadás madár

Vajon ő lesz a desszert?
Azért a méretkülönbség szembetűnő

Amúgy ilyen fehér hasú delfinek laktak vele egy medencében
Utána megint sétáltam egy picit és megtaláltam az alábbit. Nekem elsőre a mezőkövesdi Zsóry-fürdő "körbemedencéje" jutott eszembe róla.

Olyasmi, nem?

Csak itt középen játszótér volt és nem hullámmedence

Na meg ebben cápák úszkáltak, így én biztos nem fogok :)

Ilyenek meg nagyobbak, csak lefényképezni volt nehéz őket a csillámló vízben
Mindezek után pedig minden kezdődött elölről. Mivel időben mentem, minden programot kétszer tudtam megnézni és így persze végig fényképezni :)

Újra láttam ugrándozó delfineket

Meg kötélen átugrókat.
Flipper amúgy a teljesen kifeszített, azaz kétszer ilyen magas
kötelet is átugrotta, de arról csak videóm van, fényképem nincs
A fókák is ugrándoztak tovább

Meg akrobata mutatványokkal szórakoztattak

Ezúttal szájon át történő újraélesztés :)

És persze megint megnéztem Őt

Már közös képünk is van :)
Azt hiszem ez beelőzi a Nesta-s képet is :)

Ja, amúgy itt jártam, de ez most mellékes

Hisz ő ugrált

A delfinek is ugráltak

És utolsó képnek pont tökéletes
Mindezek után még hab is van azon a tortán. Pontosabban megint az a bizonyos koktélcseresznye a hab tetején. Mert ha mindez nem lett volna elég, más élmény is ért. Többször hallottam magyar beszélgetést egy társaságtól, de nem akartam megzavarni őket. Aztán itt, az utolsó kép után csak megtettem. Szó szót követett és hamar kiderült, hogy kik is ők. Jelentem a Floridában edzőtáborozó magyar paralimpiai úszóválogatott tagjaival hozott össze a jó sors. Végül az lett belőle, hogy csatlakoztam hozzájuk a kocsiba, megmutattam nekik Miami belvárosát és jókat beszélgettünk közben. Holnap pedig folytatás következik, újra az idegenvezetőjük leszek egy egész napra. És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy név szerint is megemlítsem őket, a kis "jellemrajzzal" amit hozzá szolgáltattak, mert számomra a megtiszteltetés, hatalmas dolog amit véghezvittek már eddig is és ezután is. Illés Fanni (rezi kiválósága), Meilinger Csaba (másodéves jogászhallgató Pécsett), Pap Bianka (Szigetvár hőse), Rácz Niki (Szentes szépsége), Kézdi Réka (zoológus hallgató), a hajcsár, azaz az edző Bartók Árpi (nem mellesleg kempo bajnok) és nem utolsó sorban Becsey János többszörös paralimpiai bajnok (a csapat mindenese, szíve-lelke). Szóval holnap folyt. köv.