Kezdem a tegnappal, elmaradásban vagyok. Egy kis henyélés után délelőtt elhagytuk a csodaszép szállásunkat és elindultunk tovább a szigeteken. A henyélés közben persze azért fényképeztünk is :)
|
Reggel a teraszról. Pont olyan szép, mint előző nap |
|
Itt reggeliztünk. (Anyukám most csuklik otthon :D) |
|
Ezt láttuk a reggeliző asztaltól :) |
|
Kacsa (vagy valami olyasmi) a vízen |
|
És a víz alatt. Jó hosszan búvárkodott meg úszkált össze-vissza odalent |
|
Élni tudni kell |
|
Megy ez mindkettőnknek |
|
Minden a pihenést szolgálja |
|
Nem, azok nem szemetek a földön |
|
Csak sok-sok ilyen virág |
|
Na jó, még egy utolsó kép, aztán abbahagyom :) |
Az úticél természetesen Key West volt. Mióta megérkeztem, azóta látni szerettem volna, hát most megtörtént végre. Megérte várni rá, nem értem a sok negatívkodót, nekem nagyon tetszett minden perce az útnak és az ott létnek is. Senki ne hagyja magát eltántorítani, nagyon is megéri elautózni odáig.
|
Hidak. Mondjuk a jobb oldali már nem üzemel |
|
Híd a hídban. Mindez 7 mérföld hosszan! |
|
Pont ilyen képeket nézegettem állandóan a neten mielőtt kijöttem. És most én is ott voltam rajta. Csodálatosan fantasztikus! |
Aztán megérkeztünk. Hangulatos kis utcácskák, mesebeli házak mindenütt. A parkolással normális térkép híján először volt egy kis gond, de aztán minden megoldódott, sőt tökéletesebb nem is lehetett volna.
|
Közel a kikötőhöz. Amúgy ez szobor :) De a háttérben az óceánjáró az igazi |
|
Szobrok voltak mindenütt |
|
Élethűek, bár nem tudtuk a célját |
|
Szép épület, amúgy múzeum |
|
Igazi hát. És hatalmas! |
|
Hangulatos városkép |
|
Szebbnél szebb házak |
|
Pont, mint a filmeken |
|
0 mile. Azaz innen kezdődik minden :) |
|
Vicceskedő tábla egy kerítésen (Hemingway itt könnyített magán) |
|
Ez mondjuk nem témába vágó, de ezt nem lehet kihagyni |
|
Ragyogó arany X6-os |
|
Aztán csak megérkeztünk Hemingway házához. Nem lakott itt sokat, a szigeten több helyen is élt, na de akkor is :) |
|
Hemingway és az öreg halász |
|
Az öreg halász |
|
Hemingway ágya |
|
És egy macska, amiből amúgy rengeteg volt a házban. Pont, mint anno. |
|
Hatalmas tornác, körben a házon |
|
Hemingway élete képekben |
|
Ez a pálmafa túl fiatal, tehát anno nem hiszem, hogy itt állt, de viccesen szőrös. Ja, a medence állítólag eredeti |
|
Azon az írógépen írt! |
|
A ház a kert felől |
|
És elölről |
|
A házat elhagyva beszélgető nénik hangjára lettünk figyelmesek :)) |
|
Majd emberek táncoltak egy világítótorony tövében. Itt tényleg minden megtörténhet |
|
Tipikus házikó |
|
Jobban ideillő kocsik, mint az X6-os, az igaz |
|
Szép házikó |
|
Aztán elérkeztünk végre ide. A legdélebbi ponthoz! |
|
Rita is ott volt persze :) |
|
Célpont az úszóknak :) |
|
Amúgy ennyien tobzódtak a látványosság körül, csak hogy néha tegyek már fel ilyen képeket is |
|
Tetszenek ezek a házak, mondtam már? |
|
Minden olyan hangulatos |
|
Na jó, ez már "picit" sok :) |
|
Megéheztünk. A csodálatos hely örömére elfogyasztottam életem első steak-jét. És ízlett! |
|
Zajlik az élet odabent |
|
Mindez a híres bárban. A bár névadója amúgy Hemingway barátja volt |
|
Kaptam egy puszit pókembertől. Ettől Rita úgy meglepődött, hogy megremegett a keze :) |
|
Kár, hogy ide már nem volt időnk bemenni, de az előcsarnok sem volt semmi. Ripley's Believe it or not múzeum |
|
Kuba 90, Miami 157 mérföld :) |
|
És a kiindulópont épülete újra, már picit sötétedésben |
|
Azért még hazafelé kocsival is megálltunk itt, újabb képeket készíteni, már nem nappal szemben |
Nem tudom, mennyire lehet átadni képekben, amit átéltünk, de maradandó élmény volt, az biztos. Sok mindent láttunk és történt, amit leírni sem lehet, de egy biztos, mindenkinek ajánlom.
Az éjszakát amúgy újra a bérelt szobámban töltöttük Miami Beachen, majd kora reggel újra útra keltünk és meg sem álltunk Florida másik oldaláig, azaz a nyugati partig. Itt már ugye nem az óceán, hanem a Mexikói öböl a víz, de ugyanolyan szép, bár más. Térképen követhető merre jártunk, átszeltük keresztben Floridát, első állomás Naples, majd a szintén régóta vágyott Sanibel island. Most újra egy szállodai szobában alszunk (már aki alszik és nem épp blogot ír), aztán reggel irány megint tovább. Már majdnem 800 mérföld van a kocsiban meg a lábamban, de nagyon élvezem, így meg sem állunk még egy ideig :)
|
Keresztül Floridán és az Everglades-en |
|
Első állomás a helyi Nápoly |
|
Fehér homok, tiszta víz. Más, mint Miami, de mégiscsak hasonlít |
|
Szeretem a mólókat |
|
A part. Tényleg fehér a homok! :) |
|
És extrák is vannak |
|
Jajj úgy élvezem én a strandot... |
|
Móló alatt |
|
Nem tudok betelni vele |
|
Horgászok |
|
Na én nem horgászok :) |
Itt egy kis újabb extra kitérőként. Láttunk delfint. Pont ott, ahol a képen álldigálok. És ez még nem minden. Az előző napról szerintem elfelejtettem megírni, hogy mennyi állatot láttunk a szálloda mólójáról. Láttunk ott is delfint, konkrétan reggeli közben rohantam a vízhez mikor megláttam őket, ugyanis többen voltak. Este pedig láttunk a vízben ráját, homárt, mindenféle halakat is. Csodaszép volt az a szálloda és különösen mozgalmas volt arra a víz.
|
A móló "reklámja" |
|
Naples gyönyörű házakból és utcákból áll nem mellékesen |
|
Aztán továbbálltunk, újabb célpont egy újabb sziget. Ezennel Sanibel Island |
|
Mindenki a földet nézi. Vajon miért? |
|
Csak nekem pózolt :) |
|
Mondom én |
|
A mólóhoz kikötve valaki pórázon tartott egy halat |
|
Ja hogy ezért nézi mindenki a földet a parton? :) |
|
Na pont ezért érkeztünk mi is természetesen. Kagylóparadicsom |
|
Hogy vigyem mindet haza? |
|
Találtam nagyot is, bár ősszel állítólag még meseszerűbb a sziget |
Egyszerűen csodaszép volt és hihetetlen sok kagylót láttunk, na meg persze szedtünk. Aztán átmentünk egy másik szigetre, Captivára, de ott nem találtunk hasonló helyet, így az első szigeten még egy helyen "kikötöttünk" és szedegettünk tovább. Én megtaláltam a legnagyobb és legszebb ép kagylót, legalábbis az aznap ott kapirgálók között biztosan.
|
Captiva |
|
Itt is jó sekély a víz, csak nem olyan puha és fehér a homok |
|
És kagyló is csak elvétve akad |
|
Ez már újra Sanibel. Egy fagyi társaságában sétálgattunk errefelé |
|
Kényelmes kis ülőke a homokban |
|
Mesebeli a táj |
|
Ez is nagy kagyló, csak ez nem olyan szép, mint a nyertes. |
|
Ő a nyertes, bár nagyobb, mint aminek itt látszik. Alatta persze rengeteg picike mindenféle, mindez a kiürült fagyispohárban :) |
|
Mindenki hajlong, keresgél, aranyat ás :) |
|
Érthető az izgalom, nem? |
|
Zárókép. Lépni sem lehetett. |
Szóval csodálatos és jó hosszú két nap volt. De nincs megállás, pihenés is alig, még van pár nap hajtás hátra. De maximálisan megéri ezekért a helyekért. Persze nem fogok nekiállni Miamira panaszkodni, mert csodálatos hely az is, rengeteg élményt szereztem ott is. De nem bánom, hogy kimozdulhattam picit végre, kellett a változatosság. Vajon lehet ezt még fokozni? Félek, hogy igen :)