Minden ami víz

Azaz vízi járművek, vízi állatok és maga az óceán.

Azzal kezdődött, hogy elbuszoztam a tőlünk (Miami Beachtől) északra lévő sziget, pontosabban nyúlvány alsó csücskére. Nem kell nagy útra gondolni, 2-3 megálló, hisz nemrég elsétáltam Miami Beach északi végére, onnan meg már csak egy ugrás (azaz egy híd) és már ott is vagyunk. A hely neve Haulover Park.

Itt szálltam le a buszról, ez egy (a sok közül) hatalmas parkoló.

Láttam, hogy van egy kikötő is a közelben, gondoltam megnézem magamnak. Jól tettem.

Hajók

És hajók

És a kikötő épülete

Benne mosodával :)

Aztán végre olyat láttam, amit mióta itt vagyok le akarok fényképezni.

Barna pelikán

Aztán olyat is, amit látni sem akartam, nemhogy fényképezni, de mégis megtettem :)

Belőlük

szépen lassan

ez lett

Ott helyben, igazán friss halakat vásároltak a népek. Hát én persze kihagytam, a látvány is elég volt.

Ezek meg ott uszikáltak a part mellett és a saját "tesójuk" nem eladható, vízbe dobott részeit falatozták folyamatosan.

Ha beestem volna közéjük, talán engem is megettek volna. De  hogy a szívem megáll, az biztos
(a hajó feliratához képest el lehet képzelni mekkorák)

Nem időztem sokat, inkább "eleveztem nyugodtabb vizekre". 

Végül elindultam tervezett úticélom felé, mert hallottam, hogy sárkányhajó fesztivált rendeznek a közelben. Nem kell mondanom, hogy mindezt persze a déli kánikulában. Bár ez mondjuk nem ma lett ilyen száraz :)

Kiszáradt mocsár a vízparton

Csak mentem és mentem, de láttam, hogy jó irányba.

Dragon Boat Festival

Sokan voltak, persze vigyáztak is rájuk, ahogy itt megszokhattuk.

Pont mint a Városliget, csak véletlenül befigyelt egy pálmafa

Vízi rendészet

Szárazföldi rendészet

És íme a sárkányhajók (bár sehol egy süsü, én azt hittem...)

És az egyik csapat

Meg egy másik. Én nekik szurkoltam, rózsaszínek is voltak, meg korosak is.
Persze utolsók lettek a futamban :)

Elöl dobol, hátul ordibál meg kormányoz. Könnyű nekik, a többi bezzeg evez.

Nem kis lemaradással csúsztak le a pinkek a dobogóról :)

Aztán vettem a bátorságot és bevetettem magam a tömegbe. Persze túlzok. A sok csapaton és családtagjaikon kívül szerintem nem sok nézelődő volt. Még jó, hogy rózsaszínbe öltöztem, így azt hitték én is egy lelkes szurkoló vagyok, nem valami betévedt turista :)

Véradó busz. Az kellett volna még csak ebben a melegben.

Homok díszek kagylókkal és kövekkel. Szépek.
Innen is üdv a családomnak :)
(ha nem látszana: Mom, Dad és family)

Na kb ettől volt kínai az egész.

Először azt hittem, egy héttel előrébb repültem az időben.
Aztán megláttam, hogy 10 évvel vissza :)

Volt élőzene

Meg amerikai-kínai barátság

Egy tál gyümölcs (azt hiszem licsi)

 

Meg reklám ernyő, amit mindenképpen rám akartak sózni 25 dollárért.

Itt jut eszembe. Spanyol lettem. Legalábbis mindenhol, mindenki (még a suliban is) azt hiszi rólam, hogy spanyol vagyok. Ezért kezdenek állandóan spanyolul beszélni hozzám. Aztán mikor mondom angolul, hogy nem érteni spanyol, csak néznek nagyot és megkérdezik, hát akkor meg honnan jöttem. Az európaiak nekik mind szőkék és kék szeműek, vagy nem tudom. Én meg ugye csak próbálok annak tűnni a melírozott hajammal, így csak valamilyen latin nemzet szüleménye lehetek. Azt hiszem, meg kellene tanulnom spanyolul.

Ilyet ettem. Kolumbiai Arepa. Kukoricalepény mozarella sajttal.
Nekem túl zsíros volt, de egyszer ehető.

Megint egy vízen járó ember :)

Végül elég volt a sárkányokból és átmentem a sziget túloldalára (egy aluljárón az út alatt) és máris az óceánparton találtam magam. Persze készültem is erre, így természetesen volt rajtam fürdőruha :)

Első látványnak nem rossz

Jobbra senki

Balra sem sokan

Ennek tövében biztonságban leszek

Kész Baywatch

Már csak David Hasselhoff hiányzik
(bár inkább valamelyik fiatalabb fickó, csak a nevüket nem tudom)

Szóval innentől nagyon sok dolgom volt, néha megfordulni, néha a vízbe menni, meg ilyenek. A víz amúgy itt fantasztikus volt, gyönyörű tiszta, haltalan :), ma még hullámozni sem hullámzott annyira és jó volt, na.

Jobbra nézve a nyüzsgő táj

Aztán balra

Bár néha megzavarták a nyugalmamat, mint például ez az érdekes figura

Ketten is voltak. Fogalmam sincs mit csináltak. 

De ezenkívül csak a hullámtalan nyugalom

Míg a szem ellát

A buckák mögül feltekintve egy-két repcsi is bezavart néha

Végül mielőtt rám sötétedett volna, elindultam a buszmegálló felé. Jobb helyet nem is találhattam volna a rámragadt homoktól való megszabaduláshoz, mint a helyi életmentő központ elé felállított zuhanyokat :)

Szerencsémre még a busz is pikk-pakk jött. Végül hazafelé a "hidamon" átsétálva az alábbi lényt pillantottam meg. És most nem a nagy hohohohorgászra, hanem a csónak mellett található állatkára gondolok. Aki nem is kis állatka, kb. akkora volt, mint a muksó fején a szalmakalap, csak rózsaszínben.

Látszik a paca a horgászzsinórtól balra?

Talán itt látszik belőle valami. Na itt sem fogok úszni soha :)

Vizsgákon innen és túl

Pontosabban most már túl, hisz tegnap volt a szóbeli, ma meg az írásbeli megmérettetés. Akár arra is foghatnám, hogy azért nem írtam blogot tegnap, mert tanultam, de aki ismer, tudja hogy az nem én lennék :) Elvileg mindkét vizsgám jól sikerült, persze nem tudhatom, mert még eredmény. De nagyon remélem, hogy magasabb szintre léphetek, mert a tudásvágy hajt és nem a tötymörgés :)

Tegnap suli után sétáltam egyet a parton, íme néhány fénykép. Helyszín, mint tudjuk South Beach, ráadásul ott, ahol a híres Ocean Drive kezdődik (fentről).

Parti sétány, kutyazacskóval együtt :)
Itt tényleg mindenki fel is szedi maga után. Mármint a kutya után.

Lummus park

Mondjuk ez legyen "Üdv a nyárból az őszbe" képeslap :)

Ez a kis ház amúgy egy Starbucks

Szállodák, éttermek, miegymás

Aztán sétáltam egy nagyot a Lincold Road-on.

Este azért itt biztos nagyobb a nyüzsi :)

A már emlegetett Victoria titka és leánya, Pink :D 

Sok-sok keresztutcán át kétoldalt végig üzletek,
éttermek és bárok, középen pedig az ülőhelyek.

Ilyen kellene a pesti utakra, nem a virslivékony versenykerék :)

Persze megint jó sokat sétáltam, így úgy gondoltam megérdemlek egy kis kényeztetést, ezért végre beültem életem első mexikói éttermébe (inkább csak kajáldába) és próbáltam megfejteni, hogy mit is akarok enni. Nem sikerült mellényúlnom, nagyon ízlett.

Két amcsi kajálda, de nem csábultam el.

A választásom inkább erre esett

Hangulatos

És finom. Íme egy lencseleves

És egy taco tál babal és rizzsel.
Persze baromi sok volt, de kaptam egy dobozt és elhoztam a maradékot :)

Arról talán még nem meséltem, hogy mi a szokás itt az éttermekben. Bár mivel ez volt az első itt Miamiban, ebből még messzemenő következtetéseket nem vonhatnék le, de mivel két éve már jártam Floridában, mégiscsak megteszem. Az előétel ingyen van, általában vagy saláta vagy leves. Na itt az én levesem menü része volt, előételként viszont mindenkinek nachos járt szósszal (mint otthon a moziban, bár mégis más). Az üdítő a másik dolog. Egyet fizet, sokat ihat. Szóval újratöltik a poharadat ingyen, amíg bírod vesével. Sőt, még elvitelre is akár :) Evés közben pedig odajönnek, megkérdezik minden oké-e. Nem tolakodóan, baromi kedvesen. Ez nem rossz vendéglátás szerintem.

Aztán hazacaplattam "tanulni". Hogy a jármű se maradjon le, tátott szájjal, nyálcsorgatva készítettem az alábbi képeket hazafelé menet.

Na ja, kinek az iskolabusz, kinek a Maserati :)

Erről jut eszembe. Ma majdnem nekimentem egy oszlopnak, mert megnéztem magamnak egy Ferrarit. Mindig is mondták, hogy balesetveszélyes jármű az autó, bár eddig nem értettem, hogy miért ;o)

Ja és nem értem, hogy vettek rá itt minden sofőrt, de baromi türelmesek a zebrán átkelő gyalogossal szemben. Bezzeg amit otthon művelnek egyesek, hogy üresben egy-két gázfröccsel veszik rá szegényeket, hogy jobban szedjék a lábukat a zebrán... (vagy ezt csak én szerettem játszani? :DD) //Hiányzik a vezetés...//

Ha már a mai napnál tartok, át is ugrok rá gyorsan. Írásbeli teszt kipipálva, üldögéltünk utána még egy picit és beszélgettünk egy-két iskolatárssal, majd levezetésként a nehéz hét után shoppingolni mentem. Valaki nemrég elárulta, hogy van nem túl messze a sulitól egy-két jó bolt, oda néztem el. Órákon át elvoltam két üzletben, rengeteg mindent próbáltam, nézegettem. Kezdem rosszul érezni magam, hogy nekem még mindig nincs valami jó kis táskám, de most sem találtam még meg azt, ami a szívem csücske, de meglesz, érzem. Íme egy újabb bizonyíték, hogy LV (azaz Louis Vuitton) mellett MK (azaz Michael Kors) is mindenhol és mindenkinél képviselteti magát.

A vásárlás pedig itt zajlott:

Durván sokáig tarthatott ezt a strandlabdát szájjal felfújni :)

A szerzeményem pedig:

Nem titkolom az árát, ami 62,5% kedvezmény után ennyi (kiszámoltam :)
A lényeg viszont, hogy Calvin Klein, gyönyörű és kényelmes.
Otthon még egy noname bőr papucs is bőven többe kerül.

Ráadásul ma végül mégis elcsábultam és amcsi kajásra fanyalodtam. Éhesre vásároltam magam, így hazafelé megálltam egy Burger & Shake nevű helyen.

Bár a kép minősége nem lett a legjobb, de azt hiszem jó helyet választottam.
Konkrétan Guns n' Roses-ra támaszkodva vártam a frissen, nekem készített hamburger elkészültét.

Aztán kiültem az utcára, és a naplemente fényében elpusztítottam

Igen, ez egy "szeletke" hús... úgy két ujjnyi vastag :)
Isteni finom volt, de egy hétre jóllaktam vele, olyan sok volt.

Hazafelé már sötétedett, így csak egyet-kettőt kattintgattam. Na meg különben is örültem, hogy menni tudok ekkora bucival a pocimban, főleg a bokáig lejárt lábaimon :)

Zászlóból sosem elég

Már majdnem otthon, de legalább addig is megpihentem, míg fényképeztem.
Lehet nekem is inkább futnom kellett volna evés helyett, mint ennek a muksónak az úton.

Még egy fénykép-pihenő, aztán már meg sem álltam hazáig