2014. január 18., szombat

Retróságok

Kezdhetném azzal, hogy a csütörtöki spinning edzés után pénteken egy TNT koncertet is túléltem, de nem szívesen választanék, hogy melyiket volt könnyebb :)

Na de azzal kezdem, hogy a Miami reptéren volt találkozóm Gáborral, a magyar sráccal és onnan mentünk fel északra kocsival. Vicceskedő facebook-os Bye-bye Miami bejegyzésemmel a reptérről jó pár embert megtévesztettem, de mindenki megnyugodhat, nem megyek én még innen sehova, vagy legalábbis nem túl messzire és akkor is csak kocsival. A kapunyitás fél 8-kor volt, de a koncert csak fél 10 után kezdődött. Jól megváratták a népet (a magyar népet), szerintem nem jól tették. Az elején még ettünk, beszélgettünk, de aztán már kezdett unatkozni a "tömeg". Azért az idézőjel, mert sokkal kevesebben voltunk, mint pl a Csepregi koncerten, bár ez talán érthető is. Egy kisebb bakival indult a koncert, valahogy nem találták az aláfestő zenét, de aztán beindult a buli. Mondjuk 7-8 szám eléneklése után vége is lett, de talán csak azért, mert nincs is nagyon több száma, én nem tudom. Nem volt rossz, még ismertem is a számokat úgy ahogy, de azért a felejthetetlen élmény listámra nem fog felkerülni :) Amúgy annyira nem is bántam, hogy nem volt túl hosszú a koncert, mert az utolsó buszom 1/4 12-kor indult, amit nem lett volna szerencsés lekésni. Ráadásul azzal a busszal 1 órát utaztam, majd vártam jó sokat egy másikra, amivel megint utaztam vagy fél órát. Szóval végül hajnal 2 felé vergődtem haza. Mivel hideg volt (13 fok körül), annyira nem volt élvezetes a buszozás, ami éjszaka amúgy sem annyira az, de időmből végülis kitelik.

Jön a kisvonat, ami a reptérre visz a buszállomásról

Hatalmas a reptér, most láttam csak igazából.
Persze mindenhol mozgó járdák, nehogy már sétálni kelljen.

Ez már a koncerten. Erős Pista és majonéz

Na meg magyar zászlós rántott húsos zsemle.
Nyami :)

Ákos. Na nem Kovács, hanem Dobrády :)

A háttértáncos vendégszurkoló nagyon durva :)

Érdekesebbnél érdekesebb alakok utaznak a buszon éjszaka is.
Ő pl simán nekiállt gitározni, egy másiknak meg hasbeszélős baba volt a kezében
Reggel ahelyett hogy rendesen bepótoltam volna az éjszaka kimaradt pár óra alvásomat, pattantam ki az ágyból, ugyanis a hétvégén zajló Art Deco fesztivál keretében South Beach-en régi autók felvonulása volt, ezt látnom kellett. Nem is bántam meg, hogy útnak indultam, sok csodát láttam.

Mikor odaértem, szépen egymás mellett álltak az autók, fényképezgettem is ezerrel. Párszor végigsétáltam jobbról-balról, majd elindult a felvonulás. Újabb adag fénykép. Majd elindultam utánuk, mivel lépésben haladtak, lehetett tartani velük a tempót. Az út szélén árusok voltak, de ekkor azokkal még nem foglalkoztam. Az Ocean Drive-on az 5. utcától a 12-ig tartott az egész, ott visszafordultam és a futó-gyalogló-bicikliző-görkorizó tipikus South Beach-i sétányon indultam visszafelé. Az 5. utcánál újra vissza a Ocean Drive-ra, ahol az autók megint ott álldigáltak, újra lehetett fotózni dögivel. Újra végigsétáltam, most már az árusokra is oda-oda tekintgetve. Aztán végül még kimentem megnézni az óceánt, sétáltam egy ideig a parti sétányon is, majd buszra pattanva elindultam hazafelé, mert egy-két beígért hazatelefonálást el akartam intézni, ami a fene időeltolódás miatt kicsit problémás tud lenni. Amúgy nagyon szép, felhőtlen, napos idő volt. Először még hűvöskés, aztán egyre melegebb, dél felé pedig már nem kevesen feküdtek odakint a parton is, persze csak a bátrabbak vagy az elvetemült turisták :)

Elég nehéz sok száz kép közül kiválasztani azt a "párat", de megpróbálom :)

Első pillantások, de már itt tudtam, hogy nagyon is jó helyen járok

Régi Porsche

Ez a Corvette-hátsó nem olyan szép, mint ami az autókiállításon volt,
de azért ez sem rossz

Szépek

És régiek

Nem is kicsit, ez például 1935-ös évjáratú

Elfogadnám

Rendőrautó műkutyával :)
Ford Mustang összehasonlító teszt :)


Egy kicsit más stílus

Itt még kardigánban :)

Itt meg már nélkülem :)

A kocsiban műrab, a motorháztetőn tükröződő pálmafák

A környezet sem rossz... a lezárt Ocean Drive

A felvonulás eleje

Na jó, legyen egy motor is

Ez a kocsi nem a show része, mindig itt parkol a hotel előtt.
Tipikus South Beach-i látkép, persze ha nem az óceán az :)
Rendőrökkel indult a felvonulás

Mindenféle járműveken, bringákon

Meg gyalogosan, kutyástul

És még ez is beindult

Valami gyerek szépségkirálynő, de a kocsi tényleg szép :D

Ő már nem gyerek, de a kocsi sem piskóta

Jöttek szépen sorban

Mozgás közben is tetszik

Na ezek tényleg régiek
Nem kicsit

Hangulatos

Itt inkább a tűzoltó brigád a lényeg a hátsó ülésen :)

Itt is ők. Rájuk még visszatérek :)

Hippi

1941-es régiség

Corvette

Ugyanaz nyitottban

Szárnyakra fel

Alkoholcsempészek :)
Újra a lángok

Mondjuk ez nekem nem szép, de különleges

Ő viszont a személyes kedvenc

Minden oldalról. Azt hiszem, Corvette mániás lettem (is :D)

Egy kis kitérő. Versace-ház.
Amúgy idén adták el egy árverésen 9,2 milliárd forintért :)

Magasba emelt rendőrőrs :D

Kell ennél jobb hely röpizni? Hú de beálltam volna.
Amúgy csak oktatás folyt, de másik pályán játszottak is

Ő nem vonult fel, de a második körben ráakadtam

Osztrák kocsi, osztrák tulajdonos, mind fehérben :)

Hungary: Kispolak :)

Hacsak nem vagy meztelen, ne piszkáld :D

Egyenesen Robert De Niro Bronx-i mese c. filmjéből
Ágy kilátással

Durva ez a szín, bár nekem persze tetszik :)

Nem retro, de legalább Ferrari :)

Jujj, ez még szebb szín :)

A bőrönd majdnem nagyobb, pedig az is pici :)

Ráadásul BMW

A rabot kiültették a kocsiból az út közepére

Pinky Beetle 

Segítség, tűz van!!! :)

A saját naptárukat reklámozták, nem kevés vevőt szerezve.
Engem mondjuk nem, na nem mintha nem lettek volna maximálisan meggyőzőek :)

Ezek után kit érdekel két túró rudi reklám, de mindegy :)

És végül, hogy el ne felejtsem hol is volt mindez.
Pálmafák, kék ég

Pihentető óceánpart érdekes felhőkkel

Csak úgy sugárzik a nyugalom

És a stresszmentes élet
Így holnap nem is teszek másként, élvezem a stresszmentes élet "apró" örömeit, mint merengés, olvasás, napozás, semmitsecsinálás, mindezt vízszintes helyzetben, amíg csak bírom :)

2014. január 16., csütörtök

Megcsináltam

Igen, megtettem. Elmentem első spinning edzésemre Miamiban. Túléltem, sőt helyt is álltam, lealáztam a helyieket, pedig már több mint fél éve bringa közelében sem jártam (sajnos).

A terem közel van, egy busszal át egy hídon (hol máshol), majd ott is vagyok. Időben mentem, regisztráció, ki vagy és honnan jöttél, majd 15 dollár és kezdődhet is. A havi bérlet amúgy 30 dollár, bár van hozzá 100 dollár éves díj, de a hülyének is megéri. Na nekem nem, csak látogatóban jártam arra :) Fél órával a spinning óra előtt egy papíron jelentkezni kell újra, szóval még jó hogy korán mentem. Aztán bemelegítés a futógépen és kezdődhet is az óra. Azt amúgy hozzátenném, hogy a 15 dollár fejében minden korlátlanul használható, a termek, órák, medence is, szóval úgy nem olyan rossz, itt a 15 dollár szerintem semmi. Hatalmas hely, jobbnál jobb gépekkel, sok-sok emberrel.

Az órán én voltam az egyetlen bringás mezben, kesztyűben, még az edző sem! A hülye pólók csuromvizesek is voltak persze, na meg látványra is kényelmetlenek. Mondjuk a bringás cipőmet sajnos nem cipeltem el idáig, de egy mezt azért hoztam (T-Mobile támogató), na meg persze Livestrong gatya, karkötő nálam alap ha biciklire pattanok. De legalább nem hoztam szégyent a szponzoraimra :) Az óra amúgy jó volt, bár nem elég kemény, pedig én még attól féltem, meghalok. Még akkor is tekertem, mikor szünet volt és lazsálni lehetett volna. Most vagy velem van baj - nem kérdés, állandó versenyszellem, hajrá -, de ha csinálom akkor vagy 120%-on vagy sehogy. Na ezzel csak én voltam így, 3-4 ember is távozott óra közben, sőt voltak akik fél óra késéssel érkeztek. Hát így is lehet, de így mi értelme. Mondjuk otthon is találkoztam már ilyennel, de ennyivel egy helyen még nem. A végén az edző csaj még oda is jött, hogy jó volt látni, hogy élvezem és végig mosolygok. Hát köszi, azért jöttem, nem szenvedni :) Szóval jó volt, szép volt, ezt is láttam. Nem mondom, hogy sokszor visszamegyek még, hisz fogy az időm és sűrűsödnek a programok, de kíváncsi voltam magára a helyre, hisz itt minden sokkal nagyobb és fényűzőbb, mint otthon és ez tényleg itt is megmutatkozott. Az hogy az emberek milyenek, az más tészta. Az utcán mindenki futkározik, de még soha nem néztem meg, hogy vajon milyen távot futnak le, lehet két sarok után feladják és hazaballagnak :) Na jó ez vicc, de jó volt érezni, hogy nem én vagyok a legbénább, sőt. Kell ez a kis lelkemnek, bevallom.

Ja amúgy a hideg hideg, de nem vészesen. Most már repkednek odakint a mínuszok (na jó, 11 fok van), de napközben sütött a nap, felhőtlen volt az ég, így az a 17 fok teljesen kellemesnek volt érzékelhető. Mondjuk a hideg szél miatt nem mindig, de végülis egy kardigán bőven elég volt. Megjegyzem ismét előjött a turisták és a helyiek közötti látható különbség, volt aki nagykabátban, csizmában, sapkában sétált, mások meg rövidnadrág trikó, mintha mi sem történt volna.

Facebookon már lelőttem a poént, de holnap este Dobrády Ákos (volt TNT) koncertre megyek Pompano Beach-re. Ha olyan jó lesz, mint a Csepregi Éva koncert volt, akkor megéri vállalnom az éjszaka közepén hazabuszozást (hopp, most látom hogy éjszaka csak 6 fok lesz, jajajj). Szóval holnap a blog elmarad, de szombaton - remélem teli élményekkel - bepótolom a hiányosságot ígérem.

2014. január 15., szerda

Változom... vagy mégsem? :)

Reggel hatalmas esőre ébredtem, csak úgy verte az ablakot. Szerencsémre mire elindultam, már a nap is sütögetett picurkát. Szokásomhoz híven így az óceánparti sétányon slattyogtam a suli felé, valahogy megszoktam, hogy reggelente ránézek a vízre, megvan-e még :) Vizet most nem fényképeztem, csak egy kisebb látványosságot útközben.

Dzsungel-harcos Porsche :)
Néhány osztálytársam eddig tanár kedvencének, meg kistanárnak "csúfolt", most már rendőr is lettem, ugyanis beszóltam két embernek, mert amíg a feladatot kellett volna csinálni, ők csak merengtek maguk elé, aztán meg ellenőrzéskor össze-vissza kérdezgettek hogy ez most hogy meg mi? Szóval próbálok rendet tartani. A tanár jókat nevet az igyekezetemen, azt mondja az ő bajuk ha nem haladnak velünk, de engem baromira idegesít ez a fajta viselkedés. Most pár kollégám biztosan nagyokat sóhajtozik örömében, hogy ilyen messzire fújt engem a szél, mert felrémlenek nekik az emlékek :) Szóval úgy néz ki teljesen mégsem vetkőztem ki magamból, itt is hozom a megszokott munkahelyi önmagamat. Lehet, hogy menthetetlen vagyok és rajtam fél év szabadság sem segít? :) Na mindegy, én hajtok tovább és próbálom rávenni erre a többieket is, inkább legyek jó példa, mint rossz, nemdebár? :D

A második órán megnéztünk egy elég hosszú videót, a címe Miami két arca (érdeklődőknek: The two faces of Miami). Bár nem mai film, elég érdekes, jól összefoglalja Miami leggazdagabb és biztonságos oldalának illetve a legszegényebb és baromi veszélyes (Opa Locka, ahol már jártam persze) részének különbségeit. 

Ez nem az én "hidam" és nem az én csónakos "rendőröm", de akkor is jól elkapott pillanat :)
Mellesleg hatalmas érintőképernyős "TV"-n néztük végig
Az iskolai "megpróbáltatások" után újabb sétára indultam, bár nem messze, mert 4-kor találkoztunk a már bevált szendvicsező helyünkön - az értelmesebbek közül :D -  pár osztálytárssal. Szerda lévén minden 1 dollár, mehet a habzsi-dőzsi.

Szóval nem mentem messzire. Valahogy megint vonzódásom volt egy híd iránt, így a legközelebbit kipécéztem magamnak és egy nagyobb kerülővel át is mentem rajta. Igazából ez egy 7 hídból álló út, közte 6 sziget. Én csak a második szigetig jutottam, elég volt az így is. 

Kisfityó :)

Köszönöm, ilyen sorrendben jó lesz.
Mini a hétköznapokra, Ford Mustang hétvégére
és egy Camaro mikor száguldozni van kedvem

Bár aki ismer, inkább ilyen sorrendben :D

Távolban Miami
Egyszerű, ha Miami Beachen vagyok, Miamit látom, ha meg odaát, akkor fordítva :)

Az az első sziget, ahova megyek

Tele van levéllel a postáskocsi.
Bezzeg az én képeslapjaim a magyar postán kallódtak jó ideig :)

Ez már a hídról és ez már Miami Beach.
Ja igen, mert elfelejtettem, ha "középen" állok, mindkét oldalt látom :)

Távolban egy másik híd. Mondjuk a Margit-híd :D

Gyülekeztek a felhők, de szerencsére semmi nem lett belőlük


Itt jönnek-mennek a csónakok a híd alatt. A hajóknak meg felnyitják

Ezekről a gépezetekről mindig Tom Cruise Világok harca c. filmje jut eszembe :)

Ez a második sziget, elég nagy villák voltak rajta.
Amúgy nagyon közel vannak a sztárok szigetei is

Miami Beach déli része, ahol annyit mászkálok

Séta közben nem fáztam, egy szál pólóban mászkáltam. Aztán mikor már kint üldögéltünk és eszegettünk hirtelen elég hideg lett. Pontosabban 20 fok, de én nagyon fáztam még kardigánban is. Holnap 16, bundabugyi, nagykabát, sál, sapka. Kár, hogy egyik sincs. Szóval futás a suliba, aztán futás haza. Ha nem fagyok szét, lehet délutánra bevállalok egy spinning órát egy közeli edzőteremben, kíváncsi vagyok hogy zajlik itt az edzőtermi élet. Beszorulok az utcáról egy terembe, érdekes lesz. De baromira hiányzik már a bringám, szóval picit úgy teszek majd, mintha. Persze az is lehet, hogy a felénél kilehelem a lelkemet, hisz oké hogy hosszú kilométereket sétálok, de bringán nem ültem már vagy fél éve. Ha holnap nem jelentkezem, egy spinning bicikli alatt leszek megtalálható :D