A cím röviden összefoglalja az elmúlt két nap történéseit. Történt ugyanis, hogy szombat este elkezdett fájni a torkom. Ennek folytatása is lett, vasárnap arra keltem, hogy annyira nem vagyok jól. Éljen a kinti kánikulai 40 fok és az épületeken belüli klímás 20 fok. Állítólag ezen mindenki átesik, sőt még számítanom kell rá egyszer-kétszer, hozzá kell szokni a szervezetemnek. Hát juhé. Ez a beteges része (orrfújás)
Az öröm az ürömben pedig, hogy meglátogatott minket, pontosabban mexikói szomszédainkat Ingrid. Ennek köszönhetően vasárnap egész nap esett, dörgött, villámlott, így csak kisebb lelkiismeret furdalás mellett nyomtam az ágyat egész nap, mert ha akartam sem nagyon tudtam volna semmi értelmesebb programot kitalálni. Persze az is öröm, hogy Ingrid minket csak megsuhintott, Mexikóban annál nagyobb pusztítást végzett, mi ehhez képest az én kis dáthám (újabb orrfújás)
Az örömös ürömben pedig a gáz, hogy mindez pont a névnapomra lett időzítve, így a nővérem köszöntésének megfelelően tényleg emlékezetesre sikerült, bár ő szerintem nem erre gondolt. (kucc-kucc)
A vasárnapi nap történéseihez így nem tudok túl izgi képsorozatot prezentálni, csak ennyit:
 |
| Picit esik |
 |
| Nagyon esik |
 |
| Baromira esik, köszi Ingrid |
Na de hogy valami ennél izgibb is legyen, kedves szállásadómtól szebb névnapi ajándékot kaptam, mint Ingridtől és az üzletházak ill. buszok klímáitól.
Én cserébe egy kis cheesecake-kel kínáltam, de azt sajnos nem fényképeztem le, olyan gyorsan elfogyott :) Nem, nem én sütöttem, hanem szombaton vettem, pont mikor a csuromvizes pólóm rám fagyott és ennek köszönhetően (hapci) fáztam meg.
Ingrid még éjszaka szórakoztatott minket picit, de aztán tovább vándorolt és ma reggelre már csak picit esett. Így délutánra mi más is lehetett volna a program, mint egy kis shoppingolás. Egyszerűen nem bírtam már tovább egyik oldalról a másikra feküdni, ki kellett mozdulnom, bár sajnos a napsütötte tengerpart még nem jöhetett szóba, holnapra remélem a nap is kisüt majd.
Szokásos híd, de most madárfüttyben. Nem tudom, hogy látszik-e, de ketten vannak és beszélgetnek.
És egy kicsit a helyi közlekedésről. Bár nem tudom ha valaki bringával megy, miért száll buszra (hacsak azért nem mert dől róla a víz és le akar hűlni a klímás buszon - nem mellékesen jól megfázni), de azért nem semmi, hogy itt ezt is hogy megoldották. Bezzeg otthon egyszer akartam a defektes bringámat villamosra feltenni, kaptam hideget-meleget a kedves sofőr bácsitól, aztán inkább leszálltam.
A buszról, ami mellékesen nem a fenti járat, hanem egy ingyenes buszocska, még lehetett látni kedves I-betűs hurrikánunkat távolodni, a pálmafák pedig furcsa süvítő hangon hajlongtak neki pápá-t :)
Na és akkor a vásárlás. Hát, én otthon is csináltam már olyat, hogy nyitástól majdnem zárásig étlen-szomjan egy plázában egy napot simán eltöltöttem, na de hogy egyetlen üzletben 5 órát eltölteni... bár mondjuk ez az üzlet volt majdnem akkora, mint az egész Pólus Center, legalábbis a ruhák bőven többen voltak. És nem is akármilyenek. De persze én még ellenállok, bár azért csak megleptem magamat egy-két szerzeménnyel, muszáj voltam venni egy-két szülői névnapi ajándékot :))
 |
| LIVESTRONG!!! Itt még a fogason |
 |
| Aztán valahogy az ágyamra került :) (Még jó, hogy kihoztam a két éve szintén Floridában vásárolt Livestrong nadrágomat :D) |
 |
| Nem hoztam sportcipőt, hát az meg kell :) |
 |
| Ennyi lett végül, szerintem még össze is illenek :) |
Ezt mondjuk ott hagytam, de egy fényképet megér Ryan Lochte miatt :))
És ezúttal jelezném kedves kollégáimnak, hogy lélekben (és rendszerben) ők is velem voltak ma, hisz ebben róttam ma a köröket (sajnos fénykép nem készült), szerencsére senki nem tett megjegyzést a hátamra :)
Hazafelé a buszmegállóban állva szemben egy kis fitness terem szúrt szemet. Most csak egy szinten futkorásztak, de ha sokat vannak, a fenti szinteket is megnyitják. Hát, nem egy Colosseum :)
A végére pedig az eggyel régebbi kollégáimra is egy kis megemlékezés. Joghurt. Feje tetejére állt joghurtos dobozban :)
Bocsi a még régebbiektől, hogy könyveket nem fényképeztem, de az a múltkor a Tommy Hilfiger üzlet kirakatával már megvolt. Na, de mégis, legyen. Íme egy gyors, friss felvétel a szállásadóm könyvespolcáról:
 |
| Éljen a magyar könyvkiadás, hogy ilyen messzire is eljut a híre :) |
Én most elteszem magam - remélhetőleg egy naposabb és kevésbé tüsszögős - holnapra. Bye-bye Ingrid :)
