2014. február 2., vasárnap

Aligátor birkózás

Reggel szokásos hajszárítás a mólón, egy kis fényképezgetéssel megspékelve. Mivel most nem történt semmi extra odakint (valami állat vagy hajó), így nem időztünk sokáig. Aztán kaptunk az idősebb rendőrbácsi szomszédtól egy kis reggeli gyümölcsenergiát egy nagyon szuper smoothie formájában (volt benne alma, málna, banán, répa, spenót, dió, meg mindenféle földi jó), majd útnak indultunk. Bár mikor épp ezt tettük volna, egy hatalmas zápor megviccelt minket, de nem tántorodtunk el az eredeti tervünktől, ami pedig az volt, hogy irány az Everglades mocsár. Szóval erről szól a mai blogom, mily meglepő :)

A kiszemelt hely bejárata. Igen, már jártam itt

Kellemes séta a mocsár felett

Még jó, hogy nem kell térdig gázolnunk abban, ami odalent lehet

Házikó a vízen

Rita leküzdött egy aligátort :)

Pont ahogy egy teknős is :)

Aztán kezdődött az aligátor show

Kezdődik a harc

Birkózás

Az ellenfél erejének méltatása

Aztán a ki nyer ma játék elkezdődött

Emberünk nyert, még vigyorog is, pedig itt már a szája is nyitva van az állatnak

Aztán ugyanez kisebb ellenféllel

Ez sem veszélytelen

De aztán én is bevállaltam :)

Most nincs ragtapasz a száján, mint legutóbb!

És Rita is hős volt, ő is megtette

Őszinte mosolyok (?) :)

Még egy kis szemgolyó kóstolás a végére

Aztán körbe mentünk a parkban újra.
Egy teknős épp jógázott, az összes lába a levegőben

Banánültetvényt is találtunk

Dzsungel-harcos

És a teknős még mindig ott sütkérezett nagytokájú barátunk hátán

Végre egy aligátor, ami mozog. Ezexerint ezek tényleg élnek :)
Banánfürt

Egy kis kitérő az egyik hűtő képeivel.
Lime-os és koffeinmentes coke

Tőzegáfonya sprite

Ananászos fanta

Majd hajótúrára indultunk

Már induláskor találkoztunk egy vad, azaz szabadon élő aligátorral
Aztán csak mentünk és mentünk a semmibe

Aztán mégse a semmiben kötöttünk ki, hanem egy indián faluban,
ami mellett persze szintén volt egy újabb kis kedvenc

Ami aztán felénk is úszott kíváncsian

Ennek örömére mentem is egy kört gyorsan a csónakkal

Aztán Rita is ejtőzött egyet odafent

A képen elrejtettem egy bébi aligátort, tessék megkeresni :)

Ez az indiánfalu az Everglades mocsár közepén van,
így fotóval is megörökítettük a kör közepén állást :)

Sétáltunk egyet egy fahídon, ami hosszan a mocsár felett vezetett.
Mellette a régi híd
A régi híd arra megy

De az új sem semmi helyen

Aztán előbukkant egy újabb, nagyobb példány.
Háttérben a hajónk

Ilyen helyeken jártunk-siklottunk

És így száguldoztunk, hogy csak úgy porzott a víz utánunk

Felhők vízen és levegőben

Ez aztán a nyugalom

Volt mikor sűrűbb növényzet között hajókáztunk

Végül sajnos kikötöttünk ott, ahonnan indultunk
Aztán nagy nehezen elhagytuk a mocsár világot és más vizekre eveztünk. Pontosabban száguldoztunk egy étterem felé, mert nagyon megéheztünk az aligátorokkal való küzdelem során :)

Ezúttal mexikói volt a menü
Szép kis nap volt ez is, sok új élménnyel lettünk gazdagabbak, a kocsi meg jó pár kilométerrel. Ennek örömére holnap nagyobb útra megyünk, még képlékeny a teljes útvonal, de nem aprózzuk el. A vezetést nem bánom, ráadásul végre olyan helyekre is eljutunk majd, ahol még én sem jártam.

2014. február 1., szombat

A sebességem korlátai

Tegnap (péntek) reggel már csak picit esett az eső, így végre nem bevásárolni mentünk, hanem elindultunk megnézni Miami Beachet. Kezdésnek megmutattam a kedvenc parkomat odalent a déli csücsökben, majd felfelé végigsétálunk az Ocean Drive-on. Nekem ezekről nem nagyon vannak képeim, hisz sok újdonságot már nem láttam, így nem viszem túlzásba itt sem. A reggeli esőnek köszönhetően 120%-os páratartalom volt egész nap, így elég durván elviselhetetlen volt az izzasztó hőség. Talán ezért is készült kevés kép rólunk? :)

Szellemhotel a háttérben, előtte egy katamarán

Mindez bekeretezve pálmafákkal

Találtunk egy már eléggé elázott homokvárat is

Na meg az elmaradhatatlan kép a dátumos "szobornál" :)
Jó sokat sétáltunk, sok szépet láttunk, csak mint mindig :) Ja és ettünk híres hamburgert kólával, igazi amerikai módra. 

Ma reggel ki kellett jelentkeznünk a szép kis szállodánkból, szóval vetettem még néhány utolsó pillantást a csodás napfelkeltére, de ezúttal már csak az erkélyről. Majd elindultunk a reptérre, na nem mintha repültünk volna valamerre, csak autóbérlés bizniszünk volt. Elég nehézkesen jött össze, de végül egy kis picike Mazda 2-essel boldogan távoztunk a helyszínről. Mi több, nem kicsit boldogan, több mint fél év után végre újra vezettem. Örömmel jelentem - bár akik ismernek, inkább bánatukra :D -, még nem felejtettem el vezetni. Bár elsőre furcsa volt az automata váltó, de hamar belejöttem. Még furcsább, hogy baromira be kell tartanom a sebességhatárokat, szenvedek is rendesen, de az anyósülésről mindig figyelmeztetnek ha már épp elfelejteném :)

Első utunk a már sokszor emlegetett Coral Castle-ba vezetett, majd megnéztük a környék egyetlen világítótornyát, ismét nem először. Utóbbihoz már elég későn értünk, így csak messziről csodálhattuk meg, kárpótlásul viszont pont belecsöppentünk egy naplementébe. Így lett teljes a mai NAP, napfelkelte, borzasztó tűző nap napközben és egy kis naplemente. Szép kis nap, mi? :)

Napfelkelés :)

Pillanatkép a reptérről

Coral Castle-ban támasztom a falat

Egy gyík nézelődik odafent

Tölcséres izéke fa, állítólag angyal trombita

Gondoltam kipróbálom és megfújom

Ott figyel amúgy a kövek között, hogy nem vettem ezt eddig észre?
Negyedszerre kellett ehhez visszamennem :)

Ez meg már a világítótorony

Körülötte pedig hatalmas népünnepély, vagy 5 esküvő zajlott ott egyszerre

Aztán eljött a naplemente ideje

Tudtuk merre kell futni

De előtte még férjhez ment Rita is

Meg én is.
Vigyorgunk is, mint a vadalma :)

Egy kis ősz a nyárban

Apa, kezdődik

Nem tudom, hogy a napfelkelte, vagy a naplemente szebb

Lassú fejes az óceánba

Szépen merül alá

Mire ez a hajó megjelent, már el is tűnt, bár még világos volt

Volt egy kis kíváncsi mosómaci is a parton

Több, mint kíváncsi, konkrétan hordta szét a szemetet.
Talán mosni vitte a szennyest? :)

Nap már sehol, de még szép

A narancssárga fényekből citromsárga lett, majd lassan teljesen besötétedett

Még egy visszatekintés a mólóra

Nehéz szívvel, de elhagytuk a helyszínt.
Viszont vezethettem újra, juhé. Betartva a szabályokat. Nem juhé :)
Holnap újabb kirándulás, de már nem harangozom be előre a helyszínt, mert olyankor valami mindig közbejön. Szóval legyen meglepetés. Csak ne nekünk :)