2014. március 17., hétfő

Búcsú egy jóbaráttól

Már néhány barátomtól elbúcsúztam mostanában, de most az egyik legkedvesebb került sorra. Méghozzá Lolita. Aki még nem tudná ki ő (van ilyen?), az lassan megismeri.

Szóval a mai utunk a Miami Seaquariumba vezetett.


Delfinekkel kezdtünk

Velük is folytattuk

Kitérőként egy ide nem illő. Fiatal, de ősz haj, hosszú bajusz, gáz hajgumi
(ahogy Carrie is megmondta, nagyon vidéki amerikai).
Szegény kislánya mellette, szép jövő előtt áll.

Aztán vissza. Fóka-móka show

Az akváriumban halak úszkáltak

És teknősök jógáztak

Persze voltak hatalmas pacnik is, azaz édes manatee-k

És persze ő! Lolita!

7000 font (több mint 3 tonna) gyönyörűség

Víz alatt is cukor

Hát még felette

Aztán mindent megnéztünk újra,
azaz jöhet egy újabb manatee, aki még pózol is

Csak salátát eszik, attól ilyen karcsú :)

Árnyékban hűsölés, bár ahogy látom csak a fejemet sikerült lehűtenem :)

Voltak máshol is teknősök, szegények mentett sérült jószágok

Aztán újra delfinek ugráltak örömükben

És a mi örömünkre

Még vízisínek is jók szegény jószágok

És ő maga Flipper, aki tartja a magasugrás rekordot (persze a delfinest)

Voltak még puszilkodó papagájok

Meg kétfejűek :)

És szomorú magányosak
Na meg persze flamingók

És egy nem páváskodó páva

Manatee-család :)

Ő pedig pont annyira rózsaszín, mint a homok Siesta Key-en naplementekor :)

Újabb kitekintő. Zúzott jeget eszik mindenki
Leöntik valami szósszal és úgy nyomatják befelé.
Szörnyű gagyi megoldás, mégis drága (4,5 dollár)

Lolita mellett is voltak repkedő delfinek, csak másik fajták
(fehér oldalú, nem palackorrú)

De ki tud rájuk figyelni, mikor Ő ilyeneket csinál?

És közben terít be mindenkit a nézőtéren nem kevés vízzel

Imádom!

A képen egy potyázó pelikán, aki szintén élvezi a show-t

Búcsú integetés Lolita fejéről

Majd ő maga is búcsút int

Aztán még falatozik picit extraként a műsor után is

Majd jön elbúcsúzni tőlem

És íme az utolsó közös fotónk
Legalábbis most egy időre az utolsó. 4 alkalommal jártam a parkban, azaz 8-szor találkoztam vele, szóval tényleg igazi mély barátságot kötöttünk. Hiányozni fog (ő is!) :)

2014. március 16., vasárnap

Eltérítődés

Ma kezdésnek elmentünk Key Biscayne-re, ami egy sziget, ahol van egy világítótorony, sok sütögető és üldögélőhely, na meg persze körben az óceán. Igen, már jártam itt.

Sajnos a világítótorony nem volt nyitva felmászásra, mert munkálkodnak rajta, de a környezetét szépen bejártuk.

Kontraszt

Apu állandóan belemászik a képekbe :) Íme a bizonyíték :)

Világítótorony az egyik oldalról

Pofás kis sétány

Íme szemből (persze attól függ honnan nézzük)

Itt pedig már a fürcsikéző part felől

Lábmosás vagy ismerkedés a vízzel :)

Na itt nem volt ám üres a part.
A világítótorony persze mindenhonnan látszik

Mondom én
Ezek után a Coral Castle-ba mentünk. Volna. Csakhogy útközben betértünk egy plázába, ahol órákig elnézelődtünk, sőt vásárolgattunk. Calvin Klein és barátai nem csak engem varázsoltak el idekint. Nem mondom, hogy olcsó itt minden, de az biztos, hogy sokkal olcsóbb, mint otthon. Szóval a délutánt elvásárolgattuk, majd elvacsorázgattuk és már a szállodában pihegünk. Holnap folyt köv.

2014. március 15., szombat

Barangolások délen és még délebben

Szóval jöjjön az elmaradt 3 nap, hisz végre újra van használható wifi.

Csütörtökön az Evergladesben kezdtünk. A már jól bevált Micossukee indián rezervátumba mentünk, megnéztünk egy aligátor show-t, néhány élő vagy élőnek látszó aligátort - :) -, na meg hajókáztunk.

Iskolabuszok a parkolóban.
Kicsit elrettentő, de végül nem zavartak sok vizet

Ez itt a reklám helye

Két aligátor vonatozik

Ez meg jógázik

Hopp egy fél csirke az ebéd

Egyeseknek fél csirke helyett fél kar jut

Aligátor-puszi

Dádááám

Mocsár a ház végében. Igazából ez is a park része

A sok keselyű nem túl biztató :)

Banánvirág banáncsokorral
Aztán mocsár hajókázásra mentünk, célpont ismét az Everglades közepén lévő indián falu.

Az Everglades maga

Kikötöttünk

Nem mertem közelebb tenni a lábam :)

Száguldás a vizes füvön :)

Egy kis "tavacskához" érkeztünk

Az ott egy alig aligátor, azaz csak egy szempár sasol ki a vízből

Gyönyörű táj

Innen indultunk, ide érkeztünk, hiánytalanul, azaz mindenki épségben

A kedves indián hajókapitány, aki kedvesen még emlékezett is rám :)
A jó kis kaland után elindultunk Key West irányába, de még nem addig, csak a közepéig a Keys-eknek (bár ez így dupla többesszám, na mindegy). Útközben azért megálltunk azon a helyen enni, ahol én már kétszer is falatoztam. Szép kilátás, jó kaja, egyéb izgalmak.

Eszegető pozíció felvéve, ez pedig a kilátás

A madarak pedig a látnivaló

Ebéd után megint meg"csodáltuk" ezeket a szörnyetegeket.
Hát, a lábamat inkább tettem volna az aligátorhoz közelebb, mint ezekhez :)

Cuki pelikánok, alattuk pedig a mutánsok

Ez épp rárabolt a kajára, amivel egyes őrültek kézből etetik őket.
Azért néha ellenőrzik az ujjukat utána, mind megvan-e :)

Megint az a rémült fej, szegényke

Sorakozó! :)
Aztán odataláltunk az újabb szállásunkra, ami Marathon-on volt. Ez egy sziget, eszünkben sem volt maratont futni. Sőt, ha már nem volt normális wifi, bosszúból inkább leültem megpihenni odakint a szúnyoghálóval körbekerített teraszon.

Hawaii, dizsi, napfény. Azaz Florida, pihegés és mindjárt naplemente

Ez a terasz. Azért nem rossz.
Aztán a henyélés végetért és sétálni mentünk. Nem messzire, csak a szomszéd hotel területére lógtunk be naplementét nézni :)

Ez a mi szállodánk mólója volt. Ilyen is kell, az igaz

Autós bankautomata. Nem először, de ezt nem lehet megemészteni :)

Szomszédság. Vagy egy másik bolygó? :)

Nekik még mini világítótornyuk is volt

Meg nagyobb hajókikötőjük

Színes kajakok, csak a kedvemért :)

Ha a naplemente takarásban volt is, azért így is szép.
És egy pelikán mindig ott figyel valahol

Hangulatvilágítás a háttérben :)

Sziget mindenütt

A pálma a kő hátán is megél

Zárókép a lemenő nap fényével
Másnap, azaz pénteken utazás tovább, irány az egyik kedvenc hely. Key Westtel egyszerűen nem tudok betelni, megunhatatlan és cuki (aki érti, érti :D)

Ez még a szállodával szembeni reggelizőhelyen készült.
Igazi amerikai hangulat a filmekből, a megfelelő retro nénivel

Aztán rögtön elsőre a kihagyhatatlan fő látványosság

Aztán házak és virágok.

És még egy kocsi is. Oké, hozom a bőröndöm és költözöm is be :)

Ez már egy másik ház terasza. Hangulatos

Graffiti

Újabb házak, fehér léckerítés, miegymás

Na meg árnyékoló pálmafák

Egy-egy ház nem is túl fiatal

És az egész utca ilyen

Nem minden fa pálmafa

Persze a kikötőben most is volt nagy hajó, mégha nem is Disney-s

Segítettem egy néninek bevásárolni.
Vagy inkább hátráltattam és még az üdítőmet is a szatyrába pakoltam :)

A híres bár (Hemingway barátja volt a régi tulaj)

Méretes templom

A helyi bíróság

Az út vége, azaz a 0. kilométerkő.
Ha az én utam vége is itt lenne, nem bánnám nagyon ;o)

A kihagyhatatlan Duval street és házai
Egy kis kitekintő. BWM 428. Sose hallottam még rólra, de szép volt
Aztán persze naplemente nézőbe mentünk. Miért pont Key West-en hagynánk ki?

Már elindult lefele. A vitorlást nem én rendeltem :)

A madarak is csak úgy tobzódtak a látványtól

Amúgy ilyen a part ahol várjuk a sötétedést

Még fürdeni is lehetne addig, amíg még süt a nap

Türelmes várakozás

Encsi-árnyék, pálmafa-árnyék

Ott a csücsökben

Azaz a legeslegvégén mindennek

Mi más, mint pálmafa

Ja, és amúgy naplemente is van :)

Utolsó erejével még tűz nagyokat

Igazából olyan picike :)

A felhők három részre osztják

Majd csak a "csücske" marad

Végül elköszön
Na de én még nem köszönök el, hisz jön a szombat, azaz a mai nap. Elindultunk felfelé a szigeteken, és benéztünk jó pár helyre útközben, ebből próbálok szemezgetni.

Első állomás megint a reggeli,
de most csak az érdekességről, amit a tojás mellé kaptam kísérőként.
Fehér puliszka (pollenta, aki úgy ismeri)

Újra a szállás, amitől már búcsúzunk (wifitlenség miatt nem baj),
immár kívülről a szuper terasz

Első állomás Anne Beach.
Mikor utoljára jártam itt, épp apály volt (vissza lehet nézni a blogon),
most meg minden víz alatt állt

Mondjuk így is gyönyörű

Ez pedig egy a házikók közül, amit ki lehet sajátítani
strandolás és üldögélés céljából

A kilátás pazar

Még reggel van, a nap is alacsonyan jár

Kilátás a házikó teraszáról

Kicsit szellős, de beköltözhetek? :)

Csak egy ugrás a sugár... azaz az óceán

Csak hogy látszódjon, hol a ház csücske a parthoz képest :)

Amúgy ezen lehet közlekedni

A kilátás innen sem csúnya

Vadregényes táj, karnyújtásnyira a parttól

Az út másik vége, ahol a parkoló szinte a vízbe lóg

Visszafelé is tetszetős az út

Újra a kiindulási helyszínen. Lassan a vízbe is bemerészkedünk

Hopp egy kettétört kókuszgolyó

Ez már a vízből

Bizonyíték, bár csak bokáig :)

Fehér iszapos a talaj amúgy

Az ott az iszap, amiben tapickolok
Aztán sajnos innen továbbálltunk, persze nem kevésbé szép helyekre.

Ez például egy kikötő

Egy halas szoborral

Na meg egy étteremmel a háttérben (igen, itt is jártam már)

Kedvenceim újra és megunhatatlanul

Ő kevésbé kedvenc. Bár így nem sok vizet zavar már

Végül még összebarátkozunk

Mondtam :)

De csak addig, míg így meg nem láttam :)

A kikötő és az étterem itt található (Whale Harbor)
Aztán innen is továbbálltunk és már csak egy sziget volt hátra, Key Largo. Bementünk egy szép kis parkba, ahol sétálni és fürdeni lehet, közben pedig (b)ámulni.

Mangrove fák a vízben

A víz amúgy ilyen (ismerős fejek a vízben :D)

A vízben növények

Kajakosok

Ez pedig egy sziklás "ösvény", ahova ki lehet sétálni

Ismét mangrove, immár a vízből és közelről.
Micsoda bátorság ez tőlem, ki tudja mi él odabent a gyökerek között

Persze a hely jól felszerelt, a semmi közepén is van zuhanyzó, wc, stb

Ez már a partról, háttérben az ösvény emelkedik ki a vízből

Ez pedig egy szépen kiépített mangrove sétány

Minden nagyon meg van csinálva itt

Az út építésekor még a fákra is tekintettel voltak

Kicsit odébb egy újabb szép öböl

És egy újabb zátony, amit közelről látni kell

Méghozzá ilyen

Megérte végig sétálni rajta

Újabb színes csónakok. Ezek követnek engem :)

A park egyik útja. Sehol semmi szemét, minden kifogástalan
Végül még meglátogattunk egy közeli kikötőben egy híres hajót. Nekem csónak és nekem nem híres, de most az egyszer elmondhatom, hogy talán túl fiatal vagyok. Azért hátha valakinek ismerős lesz.

Afrika királynője c. film hajója

1912-ben építették

Maga a hajó. Szerintem csónak

Kicsit megkopott már

Ezt biztos nem használták egyszer sem, azért ilyen új :)
Volt azért más látványosság is a kikötőben

Ahogy maga a kikötő sem elhanyagolható
Szóval "röviden" ennyi a három nap történése, persze mindez ennél sokkal több volt. Holnaptól viszont már Miami és környéke felfedezésére indulunk, szóval számomra a terep még ennél is ismerősebb lesz, hisz az elmúlt fél évemet mégiscsak itt éltem le.