Szerencsés túlélő

Reggel nem kellett túlgondolkoznom mit is vegyek fel, hisz már minden a bőröndben volt, és csak azt hagytam elöl, amit előre megálmodtam. Ráadásul ezen kívül sem tudtam már túl nagy készülődést eszközölni szintén elrakosgatott cuccok híján, így negyed órával korábban indultam az iskolába. De mivel így is bőven előbb szoktam odaérni, ezért jobb híján megint tettem egy kis kitérőt a partra. Ráadásul a leckémet is ellinkeskedtem, így azt is a kora reggeli napsütés fényénél az óceán közelében pótoltam.

Üres a part. Csak a megszállottak futkorásztak megint fel-alá.

Persze napot nem fényképezünk szembe, de én most mégis,
hogy látszódjon, igencsak korán van még :)

Utána suli, semmi extra, majd siettem haza, hisz költözködés várt rám. Nem is akármilyen. Fel-alá hurcibáltam a dobozokat, ruhákat a házigazdával, a házinéni pedig közben suvickolta az új helyen a konyhaszekrényt. Persze semeddig sem jutottunk, így ma még egy utolsót hunyok a régi helyen, csak holnap éjjel kell majd sarkokat számolnom az új szobámban.

De történt ám nagy dolog is. Vezettem! Méghozzá persze automata váltós kocsit. Ugyanis mivel kemény két utcával költözünk arrébb a fel-alá rohangálást én vittem véghez sok-sok alkalommal. Ez nagyon kedves és figyelmes gesztus volt a ház urától, lévén ha majd kocsit akarok bérelni, ne ott bénázzak. Először baromi furcsa volt az egész, de végülis hamar bele lehet jönni. Bár nem mondom, hogy a bal lábam nem unatkozott kuplungozás nélkül :)

A nagy pakolgatások után ma japán étterembe mentünk, most én voltam a meghívott. Tudtam, hogy ez nekem egy újabb nagy lépés lesz, hisz nem igazán egyezik a japán konyha az általam favorizált étkekkel, de mivel még mindig él a fogadalmam, hogy maximálisan nyitott akarok lenni az új fogásokra, tettem egy próbát. Nem is akármilyen sikerrel.

Megérkeztünk

Hát, én is összetettem a kezem, hogy élve jöjjek ki :)

Körbe-körbe "kaják", vagy mik

Na meg persze két oldalt

Na hát ilyenek

Van választék... csak mernék választani :)

Nem kérdés, hogy ezt kihagytam

Végül azért az első körben is került valami a tányéromra, bár nem vittem túlzásba. 

Egy kis zöld hínár, egy kis sárga valami (az mondjuk finom volt, de nem állat),
majd egy kis zöldséges szusi, és ami a nagy szám, egy "kolbászos" szusi,
alul egy kis zöldség (remélhetőleg)

A hangsúly számomra ezen volt. Kívül NYERS tonhal, majd rizs, végül belül kolbász,
 szerintem csak NYERS fűszeres hús, azaz valami tatár-szerűség, ki tudja milyen húsból.
A lényeg, hogy MEGETTEM. Én!!! És még élek! :)

A második kört már jobban az én szájízem szerint válogattam a tányéromra.
Csirke, még egy kis csirke, egy kis kacsa (mondjuk az nem ízlett), és lazac. Utóbbi is első élmény, de nagyon ízlett!
Köretnek egy kis kukorica (fincsi édes), édes burgonya (nem fincsi, mert édes) és egy kis üvegtészta.

Na ez nem ám az én tányérom! Sok-sok nyers állatka, különös tekintettel a bal oldali polipra.
Fotótémának jó volt, de innentől én már csak nevetni tudtam (kínomban? :D)

Bal oldalon sex on the beach szusi (no comment), középen shrimp (garnélarák),
jobbra nyers tonhallal bevont akármi, alul meg a kis kedvenc :)

És íme közelről, bár nehéz volt fényképezni, még majdnem mozgott :D
Szemekkel, tapadókorongokkal... erre már nincsenek is szavak.

Na innen már nem szalad el :-P
Megjegyzem itt már csak hat láb van, mert kettő már elfogyasztásra került, ahogy végül ez a levágott kettő is.
NEM, egyáltalán nem én voltam, ez nálam már akkor sem jöhet szóba, ha az életem lenne a tét.

 Kifelé menet még fényképeztem egyet-kettőt. Ez azt jelenti, hogy a saját lábamon távoztam.

Azért hálát adtam én is :)

Viccet félretéve amit meg mertem kóstolni, az ízlett. Kis lépés az emberiségnek, de annál nagyobb lépés ez nekem. Nem mondom, hogy a tojásos nokedli, a töltött paprika vagy épp a madártej (birdmilk :D) emiatt lejjebb szorulnak a kedvencek listámon, azt sem hogy minden nap ilyeneket fogok enni, de örülök hogy leküzdöttem az eddigi "nem szeretem, bár még nem is ettem" hitvallásomat. A lazac különösen ízlett, szóval a már emlegetett és itt népszerű tilapia mellé felkerül ez is az ehető hal listámra. 

Mindezek örömére, ha már ilyen szerencsésen megúsztam ezt a napot, megfejeltem ezt még egy Florida lottóval, ki tudja :) Mondjuk a helyszínen, a gép által felajánlott számokkal és a hozzá keverttel nem nyertem, de minden nap húzzák hivatalosan is, még lehet is szerencsém.