Bár ma nem tudtam meg, hogy mi lett a vizsga eredményem, de ettől függetlenül mától a 7-es szintet taposom, új könyvet is vásároltam. Vajon a bőröndömből hazafelé a tankönyvek vagy az új ruhák fognak szelektálásra kerülni ha minden súlyhatárt átlépek? :)
Voltak akik maguktól döntöttek úgy, hogy a 7-es szintet nem vállalják és a 6-osról visszafelé menetelnek az 5-ösre. Gyáva nyulak :)
Ráadásul mától újra kommunikációs tanár csere is történt, nekem immár a harmadik. Bár rosszakat mondtak a lányról, én egyáltalán nem éreztem negatívnak az órát, jót beszélgettünk, és ezen az órán csak ez a lényeg.
Suli után útnak indultam, de az időjárás miatt nem túl messzire. A parti sétányon indultam lefelé pár utcát, majd a partra kimerészkedve, a homokban indultam visszafelé. Azt tudni kell, hogy ma nem volt túl "örök nyár" időjárás, sokkal inkább őszies. Persze a hőmérséklet is csökkent, 30 fokról úgy 26-ra, szóval ez inkább nagyon nagyon vénasszony nyár és csak picit ősz. A szél baromira fújt, de mondjuk az sem volt túl hideg, csak viharos. Egyszer majdnem ki is derült, hogy tudok-e a repülni, de aztán szerencsére a lábaim a földön maradtak :) A vizet is megnéztem magamnak, ha már a parton jártam, persze csak bokáig. Na jó, a hullámoknak köszönhetően még a combomon is vizes lett néha a nadrág, de kit érdekel, itt még ez is belefér. Mondjuk a víz nem volt túl meleg, olyan nyár eleji Balaton feeling, mikor nehezen merészkedik bele az ember, de aztán ha már egy időt benne tölt, akkor kellemes.... amíg ki nem jön a hideg szélbe :)
A helyi Baywatch központ, a helyi Hasselhoff-al |
Fúúúúj a szél |
Jól megnéztem magamnak minden életmentő részleget, hátha felkap a szél és bedob a vízbe, és segítségre lesz szükségem :) |
Hullámzik. Hát nem egy szörfös paradicsom, de itt már ez is nagy hullám |
Lóg az eső lába |
Azért vannak bátor (vagy őrült) vállalkozók. Érdekesség, hogy térdig ér a víz a part mellett, az meg egy bucka ahol ők vannak, mert ott csak bokáig |
Lehet ismétlem önmagam, de tetszettek a hullámok |
Igazi amcsis design. A szél meg még mindig csak fúj, sőt itt kezdett csöpörészni az eső. |
Szóval ilyesmik történtek ma velem, miközben kagylókat gyűjtögettem és sétáltam. Addig míg egyszercsak el nem eredt az eső. Mondjuk nem nagyon izgatott, a táskámat elcsomagoltam egy vízhatlan szatyorba, a papucs úgyis a kezemben volt, de aztán szépen lassan mégis besétáltam a partról és a már jól megismert helyi Starbucks ernyői alatt húztam meg magam, míg picit lecsendesedett a vihar.
Aztán jobb híján hazajöttem, volt már egy-két elmaradásom úgyis magam körül. A buszmegállóban azért még fényképeztem egyet-kettőt, szemléltetésül hogy is van megoldva a mozgássérült szállítás a buszon. Minden buszon!
Itt kell felszállni Háttérben látszik a pénzbedobó automata is, ami mondjuk nem egy profi nyerőgép, hisz nem sok mindent lehet nyerni vele, max jogosultságot az utazásra :) |
Felnyílik a padló |
Felnyílás után lenyílik |
És már lent is van a rámpa, lehet felhajtani. Milyen egyszerű, mégis nagyszerű |
És már tényleg nincs sok hátra, egy kihagyhatatlan autó fényképet készítettem még. Divat mostanság a matt fekete autó, először baromira taszított, de mostanában azért néha-néha csak megakad rajta a szemem. Lehet csak elvonási tünetek, nem tudom.
Matt fekete Merci, ráadásul sárga betűk virítottak rajta |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése