Kis esti séta

Először is a beígért szivaccsal kezdeném. Aztán lehet nem is újdonság és otthon is kapható, csak én vagyok lemaradva.

Nyeles szivacs, nyelébe mosogatószer és szépen adagolja, nem folyik ám össze-vissza

Aztán jöjjenek a rózsáim, még mindig szépek, bár a második képen látható, hogy egy kicsit meleg lehet errefelé, ha még a szobában is megég a virág szirma :)

Délelőtt a fenti fényképeken túl még végrehajtottam egy bevásárlást. Most nem kaják, hanem illatszerek kellettek, meg vettem egy-két gyógyírt a köhögésemre, mert már engem is zavar ahogy fuldoklom. Jó sokáig tartott kiválasztani a sok ismeretlen termék között, hogy miket is szeretnék, de aztán csak sikerült elköltenem egy bizonyos összeget. Vásároltam női dolgokat is, hát erről is mesélhetnék, de inkább nem teszem, elég ha annyit mondok, itt még ez is picit máshogy működik, miért is ne úgy lenne :)

Aztán megejtettem az első főzésem. Hát, kalandos volt, hozzá kell még szokni, hogy miért hova kell nyúlni, bár azt továbbra sem értem miért van 4 teljesen ugyanakkora gázrózsa, ráadásul mind csak két fokozattal. Nagy és még nagyobb. De aztán sikerült, a konyhát sem égettem le és még finom is lett a bolognai ragus tésztácskám.

Nem lesz szakácskönyv a blogomból ígérem, de az első itteni remekművemet meg akartam örökíteni

Aztán elpakoltam, elmosogattam (a körömlakkom még mindig tart), aztán egyszercsak azon kaptam magam, hogy elaludtam. Na ez aztán a szabadság mi, egy kis délutáni sziesztával :) Végül kezdtem hülyén érezni magam, hogy nehogy már estig aludjak, aztán folytassam egész éjszaka, így kaptam magam és elindultam sétálni. És elsétáltam egész Miami Beach végéig :)

Na ez egy kis túlzás, de ha a térképen esetleg megnézi valaki, ezek a Bay Harbor szigetek ahol én jelenleg tanyázom, eléggé a Miami Beach sziget tetejénél helyezkedik el. Na odáig sétáltam el, szóval át a szokásos hídon és most nem jobbra, lefelé, South Beach felé indultam (mondjuk ott aztán sétálhattam volna két napig mire leérek a másik végére), hanem felfelé indultam, egész egy újabb hídig, ahonnan indul egy újabb sziget. Hát, nem mondom hogy csúnya arrafelé a táj. Annyi pálmafát fényképeztem, hogy már én is kezdtem besokallni, de azért csak mindig rácsodálkoztam egy újabbra :)

Először még a fő úton, a mindenhol ott lévő Collins Avenue-n sétáltam, egész a Miami Beach vége hídig, majd lementem a tengerpartra, ott kisétáltam egy kis nyúlványra ahol horgászgattak (ki bottal, ki kézzel), majd a parton sétáltam vissza. Ez jön képekben :)

Nem, nem sétáltam el Californiáig, ő jött ide :)

Itt kezdődik az utam

Collins Avenue 

Mögötte már az óceán

Hát igen, az út jobb oldalán hatalmas házak, bal oldalán picike házak. Ha fordítva lenne, nem takarnák el egymástól az óceánt.

Aztán megérkeztem a hídhoz, kisétáltam a "mólóra"

Itt még csak ketten edzenek, térdhajlítás egy-kettő

Aztán többen csatlakoztak hozzájuk. 

Egyszercsak befutott(gurult) egy ilyen is

Balra már a "túlpart", Haulover Park

Ez a látvány fogadott jobbra fordulva

Mólón horgászó emberek

Távolodom a mólón, innen is szépek a házikók

 Aztán egyszercsak jött egy hurrikán :)

 Horgászok

Ki bottal

Ki kézzel-lábbal :)

A hátam mögött valami eltakarja a napot. Mondjuk ebből volt is anno "botrány", mikor megépítették a sok-sok felhőkarcolót végig a parton, csak az a bökkenő, hogy pont a napot veszik el a saját strandjuktól épp délutánra. Picikébb házak nyerőbbek lettek volna, de hát persze miért is lenne az elég. 

Látszik a móló és a híd is

 Sirályok üldögélnek egy sziklán

Először egy

Aztán jön még egy

Meg még egy

Végül négyen lettek

Majd azt is megláttam, miért

Ez mind hal

Egyet-egyet elkapott. Bőségtál vacsorára :)

Ember a vízben!

Ez nem photoshop! :)
Áll egy szörfdeszkán és úgy evez. Vicces látvány messziről, hogy a vízen jár :)

Kagylócskák, csigaházacskák

Aztán elindultam visszafelé, most már a parton. Vigyázat, jönnek a pálmafák! :)

Találtam egy padot, megy a láblógatás ezerrel :)

Hogy ne csak a lábam, az árnyékom is rajta legyen már végre egy képen :)
Na meg persze egy pálmafa árnyéka is :D

Egyszerűen csak szép

Csak hogy látszódjon, nem csak egyféle pálmafa van itt ám.
Sötétebb/világosabb, sűrűbb/ritkább, gondolom más fajta.

Itt ágazik ketté a parti út. Jobbra a gyalogosoké és futóké, balra a bringásoké.
Lassan valamelyiket igénybe kellene vennem, nem csak sétafika céljából

 Aztán véget ért a parti-séta, hisz ismerős volt a terep és rájöttem, hogy már "itthon" vagyok.

Ha a hidamon átjövök, így hívják a balra, felfelé lévő részt (Bal Harbour)

Így pedig ami jobbra, lefelé van (Surfside)

Pont olyan, mint Rákospalota és Újpest határa, ahol amúgy lakom, nem? :)

Rendőrök mindenütt, az utcánkban is óránként járőröznek. Ha építkezés van bárhol (az pedig itt bőven van), ott is áll egy rendőrautó mindig. Mindenhol ott vannak. 

És ennél még szebb autókkal is járnak, csak most ilyet sikerült lencsevégre kapnom,
mert ez parkingolt épp amerre mentem

Szóval ma is sok szépet láttam. Sőt, megfigyeltem, már kezdem szokni a Ford Mustangok látványát. Ez normális? :) Néha még kapkodom a fejem egy-két kocsi után, de hamar felkavarodna az agyvizem ha minden látványos kocsi után megfordulnék állandóan :) Mondjuk a nagypapi a Ferrari-ban meg ilyenek, még mindig ámulatba ejtő.

Amúgy meg állandóan dudálnak. Mindenki mindent ezzel jelez. Én meg csak ugrálok, mit csináltam már megint. De aztán rájövök ám, hogy én nem követtem el semmit. Ha nem indul el valaki azonnal ahogy zöld lesz, hopp egy duda. Ha nem kanyarodik el jobbra a pirosnál (hisz azt itt mindig lehet, kivétel ha külön tiltva van), megint egy duda. Szóval nem anyáznak, nem mutogatnak, nem villognak, csak duddantanak egyet. Otthon nekem ez már a végső mozzanat szokott lenni, de akkor aztán ráfekszem :))