Utolsó lépések, a lazsálásnak vége

Tegnap ki se mozdultam, rápihentem és rákészültem a holnapi napra, ma pedig elmentem még egy kis sétára az utolsó szabadnapomon (na jó, azért hétvégéim lesznek még). Aztán végül nem is kis séta, hanem egy hatalmas kerekedett belőle, reggel 10-től este 7-ig folyamatosan meneteltem, kisebb-nagyobb betérőkkel egy-egy üzletbe lehűlni és néha egy kicsikét itt-ott egy-egy padon leülni. Felszerelhettem volna magamra ma egy kilométer (bocs mérföld) mérőt, szerintem kiderülne, hogy nem vagyok normális :)

A mai úticél North Beach volt. Van ugye South Beach (a híres-neves és nem mellékesen a sulim is ott van), van Mid-Beach és van North Beach. Aztán vagyunk mi itt felfelé (Surfside, Bal Harbour), amerre pénteken jártam. Busszal indultam, ugyanis utcákban nézve én a 96-on lakom, ahova menni akartam az meg a 69 környékén van, szóval oda lebuszoztam. Bolyongtam céltalanul, mikor megláttam valamit arra mentem, közben azért a térképet is néztem, nehogy kihagyjak valamit. Hát, túl sok látnivaló nincs ezen a részen, de szerencsémre egy-két érdekességre mindig ráakadok minden utcán keresztbe kasul bejárva, most is így volt.

Ráadásul visszafelé busz helyett lábbusszal jöttem, végül megpihentem egy órácskát a tengerparton egy már megszokott kis épület tövében, aztán végre hazavergődtem.

Kezdem az elején. A buszmegállóban állva máris bénán éreztem magam, miért is buszozok, miért nem vagyok inkább köztük.

De hát mit is tehettem volna, lebuszoztam a 96-ról a 69-re. Első látnivaló egy helyi tűzoltóság és egy hozzá illő autó.

Aztán mivel sziget sziget hátán, megnéztem itt is a partot, milyen is itt az öböl. 

Aztán hopp, mit látok itt bal oldalon a híd tövében? (a fenti képen még nem vettem észre, pedig ott is ott vannak) Gyíkok vannak itt is bőven mindenhol, pont mint a munkahelyemen. Nem félreérteni! Tényleg gyíkok és tényleg vannak ilyenek a munkahelyemen. Az otthonin. Mármint itt nincs is. Mármint munkahelyem. Na inkább hagyjuk, szóval akkora gyíkok még ott sincsenek, mint amiket itt vettem észre véletlenül sütkérezni.

Ráadásul be tudtam volna hozzájuk mászni, mert a kerítés a víz előtt kevéssel véget ért, de bevallom nyuszi voltam. Ha ezek a sárkánygyíkok rám támadnak, beesem a vízbe, ott meg ezek után ki tudja ki él... szóval maradtam inkább tisztes távolban és kerítésen kívül.

Na ja, South Beach jobbra. Szóval én elindultam balra :)

Mentem, mendegéltem.

Újabb típusú pálmafa. Kicsi és bogyós

Újabb sziget. Nem mentem át, csak a hídig.

Míg egy közösségi kertig nem értem. 

Bár mondjuk nem értem, otthon a panel-dzsungeleknél mostanában hallani ilyenekről, de ott zöldségeket termesztenek. De ezek nem annak tűntek, volt benne csomó virág, meg ki tudja mi. Talán az ajtóban ez a két vödör valami nyeszlett paradicsom, de ebből nem csinálnak lecsót, az tuti :)

Aztán csak mentem és mentem. Éttermek sorban egymás után... argentin, mexikói, kubai, mediterrán, egy steak-es, egy subway és a többi. Ki mit akar, mindent megtalál. Én ezekhez még új vagyok itt, inkább továbbmentem :)

Kaja helyett jöjjenek újra a kocsik. Egy ilyet mondjuk elfogadnék, ezzel elfurikázgatnék szívesen:

Ezt meg csak úgy az íze kedvéért. Róla még nem is beszéltem, pedig a másik oka a fejforgatásaimnak általában. Nagy bajban lennék, ha valaki megkérdezné, hogy egy Mustangot, vagy egy Camaro-t szeretnék-e inkább kérni :)

Ma láttam ám cápát is!!!!

Homokozó vödör, elvan a gyerek ha játszik :)
Ugyanebben az üzletben kapható cápafogsor-hiányos szörfdeszka kulcstartó

Még egy kép, most a motorosok kedvéért. Csoda, hogy van rajta bukósisak, az is ritka, de egyéb biztonsági felszerelés, mint kabát vagy legalább protektor, na az nem jellemző.

Az üzletben jól lehűltem, visszakavarogtam a 69-ig utcáig, ahol kimerészkedtem az óceánparti sétányra. Itt kövezett, nem úgy mint itt fent nálunk. Bár mindkettő szép.

Jobbra szállodák, balra az óceán

Egy-két strandröpi pálya

Nem photoshop! Ez tényleg ilyen. Vagy még szebb :)

 Egész a 78-ig is elmentem. Persze tovább is, de ezt csak lefényképeztem, ki tudja miért :)

Aztán megérkeztem egy parkhoz. Bár itt park mindenütt van, eddig nem láttam ott semmit. Ez viszont (North Shore Open Space Park) végre nem volt csalódás, sőt!

Van aki sütögetett

Volt aki heverészett

Voltak akik táncikáltak

Telepített tűzrakóhely. Hát nem egy Visegrád, de sütögetni itt is lehet :)

A park amúgy éjszakára bezár. Láttam bent hajléktalanokat, gondolom ők sem maradhatnak. De azért a hajléktalanoknak is jobb dolguk van itt. Először is nem fagynak meg az utcán, az garantált. Bár a hőguta sem biztos, hogy jobb. WC mindenhol van, ebben a parkban is volt több nagy épület, tiszta és ingyenes. Fürdésre ott az óceán, meg hát zuhany is van mindenhol, nehogy már homokos lábbal sétálgasson aki a parton jár. Kéregetniük viszont nem szabad, azt büntetik.

A WC-ről jut eszembe. Otthon általában nagy gond szokott lenni a városban, ha az embernek mennie kell, hova menjen be inni valamit alibiből. Na itt nem gond ez sem. Minden üzletben, bevásárlóhelyen (értsd: közért) van wc, amit használni is lehet, könyörgés nélkül, ez szerintem nagyon szuper.

Egy kicsit mintha a kitesurf nem jó helyen lenne a füvön, nem? :)

Aztán megérkeztem a hozzánk közeli partra. A szállodák vendégei heverésznek, a pincér meg viszi nekik tálcán a vacsit. Sz@r az élet, na.

Leheveredtem, megpihentem, lábat lógattam, mármint felpolcoltam, mert már nagyon fájtak. Üldögéltem egy órácskát, aztán hazabaktattam.

Összepakoltam az iskolatáskát (köszi kedves kollégáimnak), még a versikét is beletettem (ezt is köszi), most már a mai blogot is letudtam, így lassan szunya, hajnalban kelek (már nem is tudom hogy kell), aztán indulás az oskolába, felmérik a szintemet, juhé :)