Képregény

Végre péntek. Szörnyű nehéz a munkás emberek élete, hogy így várni kell a hétvégét, mi? :)

Ja, ma az iskolában beszéltem magyarul. Bár csak egy szót. Volt egy feladat, benne remote control. Aztán előjött, hogy mondják ezt a brazilok, az olaszok, stb... mind hasonlóan hangzott. Na és hogy mondják ezt magyarul? Távirányító. Csak néztek rám nagy szemekkel. Most már tényleg külön állatfajnak gondolnak minket :)

Ezen izgalmak után elindultam utamra. Egy-két érdekes járműbe akadtam bele kb 5 méteren belül (és végre nem autók!), így ezzel kezdem.

Egy szép kis Harley. Mondjuk nekem nem kéne, talán csak az ára.

Vicces tricikli, ráadásul elektromos ahogy látom.

Két rendőrségi Trek bringa.
Reggel mikor erre mentem is ott voltak, rendőrbácsival együtt, meg mikor végeztem is.
Persze ez a rendőr is rám köszönt, remélem ez nem rossz jel.

Aztán egyszercsak Miamiban találtam magam, persze mert buszra szálltam, még repülni nem tudok :)

Ezt sosem értettem, miért jó utcán csinálni.
Nagyon felvágós , de talán értelme csak annyi van, hogy pénzt kap az emberke aki csinálja.

Milyen pici vagyok, mi? :)

Hát, a Miami Riverside mindkét irányban csalódás. A Tampa-i ezerszer jobb volt.
Ráadásul itt a híd alatt hajléktalanok tanyáztak, szedtem is a lábamat nem kicsit
(szerencsére a papucsom nem itt hagyott cserben :D)

Apropó, hajléktalanok. Van itt bőven, mindenfelé. South Beachen és odaát Miamiban is. De persze nem olyan életük van ahogy látom/hallom, mint odahaza. Nem fagynak meg, nem szomjaznak, ingyenes wc-ket is találnak, sőt az óceánban fürdeni is tudnak. Ráadásul gyorséttermi kaját esznek, meg vannak szállók is ahol ehetnek ingyen. Ha még a kerítés is tényleg kolbászból lenne az lenne csak az igazi kánaán, mi? :) Na de ami a legnagyobb eltérés, hogy legtöbbnek van mobiltelefonja, sőt elég nagy részük csak választotta magának ezt az életformát, nem kényszerből került ilyen helyzetbe. 

Az alábbi kép viszont elég érdekes. Biztos, hogy jó ilyen közel építkezni és lakni ehhez??

Egy kis nosztalgia azoknak, akik szerették otthon, amíg volt.

Na de megtaláltam ám a legfontosabb dolgot, ami Miami elengedhetetlen kelléke. Egy szolárium szalon! Nooormális? Örülök ha séta közben nem ég hólyagosra az orrom, pont egy szoláriumba akarok még beugrani.

Na és most lehet csodálkozni. Igen, tényleg az van odaírva.

A kisbetű érdekes, de mentségükre szóljon, hogy minden más város is kisbetűs volt :)

Budapest és New York között félúton állok. Ez egy égi jel vajon? :)

Ez pedig a titok nyitja.
Egy üzlet kirakata, amin a városok fel voltak sorolva, ahol van ilyen bolt.

Felhőkarcolók a felhőkarcolóban tükröződve.
Élmény lehet itt az ablakpucolás :)

A már egyszer lefényképezett Miami Trolley. Ami ráadásul ingyenes. Ma kétszer is beálltam a megállójába, hogy megyek vele egy kört. De aztán mindig elindultam inkább gyalog. Valami baj van velem :) 

Felirat hozzáadása

Sétáltam tovább és megláttam egy hidat, ami az alábbi szigetre vezetett. Persze hogy át kellett mennem.

Oda megyek át

Jobbra egy sziget, aminek ez az egy bejárata van, a híd.
Balra Miami egyik része, szemben a másik része... köztük a Miami folyó

Sorompós beengedés a szigetre.
Persze csak kocsiknak, sétálni simán belehet, sőt a fenti trolley is bemegy ide.

Na én nem sétáltam ám be a szigetre, csak át a híd egyik oldalán, vissza a másik oldalán. Nem mintha kilométer hiányom lett volna, csak látni akartam mi van odaát. Körbesétálni viszont már nem volt erőm, majd legközelebb :)

Távolban egy híd.
Mi más is lehetne itt a vízen kívül még sok :)

Ott jártam és onnan jöttem vissza :)

Messzebbről a megjárt híd

Hopp egy mókuci :)

Ez nem tudom mi, mert ott nem láttam, hogy felirat is van rajta,
csak most a fényképen, de így meg nem tudom elolvasni

Na pl ezt is láttam volna, pontosabban ott trappoltam volna a csücsökben, ha a szigetet körbesétálom odaát. Na de innen már nem fordultam vissza csak azért :)

Kicsit összegyűltek a vízi járművek.
Kis hajó, nagy hajó, kis csónak, nagy csónak.

Másik szemszögből a már fényképezett lyukas ház

Öltönyös muksó motoron. Vagány :)

Na már egy másik hídon.
Balra megyek, jobbról jöttem, elől jobbra meg az a sziget, amire csak benéztem.

És a végére egy designos kerékpártároló, vagy csak oszlop, mindegy is, nekem tetszett.

Ma nem voltam túl beszédes, inkább a fényképek beszéltek helyettem (innen a poszt címe :D). Baromi fáradt vagyok és holnap megint nem maradok itthon a popsimon, sőt vasárnap csomagolok, hétfőn suli majd költözés, szóval unatkozni nincs időm, nemhogy pihenni, így most megpróbálok gyorsan legalább vízszintesben regenerálódni alvás közben.