Telnek a napok

Mielőtt még ennél is többen elkezdenek izgulni, hogy vajon mi van velem, miért nem írok, már itt is vagyok. Igazából azért nem írtam, mert nem történt semmi fergetegesen izgalmas, töltöm a kis nyugodt hétköznapjaimat. Mondhatnám, hogy hólapátolással, de most is épp a tengerparti homokot próbálom leseperni a talpamról... :)

Hétfőn iskola után páran meglátogattunk egy nem túl drága, de jó olasz éttermet, ahol mindenféle tésztaételeket fogyasztottunk. Nagyon fincsi volt, itallal (persze csak limonádéval) és borravalóval együtt 20 dollár fejenként, ez itt teljesen baráti. Ráadásul egyben a vacsorám is megvolt, ugyanis akkora adag volt, hogy csak a felét tudtam elfogyasztani a helyszínen, a másik fele szépen jött velem haza és órákkal később estem neki. Az ebéd után amúgy egy Starbucksban "dolgoztunk", azaz ültünk és nyomkodtuk a laptopjainkat vadul. Ja és sikerült megállapítanom, hogy kevesebb, mint 3 hónap alatt több, mint 6000 fényképet készítettem, így azt hiszem egy picikét vissza kellene fognom magam :)

Hazafelé azért fényképeztem egy érdekességet.

Karácsonyfának álcázott...

... cserepes mikulásvirágok.
Szerintem fergeteges ötlet és csodaszép!

Kedden, természetesen szigorúan iskola után, siettem haza, gondoltam kimegyek az óceánpartra, ugyanis az otthoni mínuszokkal ellentétben itt végre újra szép időnk van. Persze mire hazaértem, elkezdett felhősödni, így végülis csak a házhoz tartozó kis stégen napozgattam és olvasgattam, na meg skype-oltam jó sokáig egy kedves kolléganőmmel. Erről jut eszembe. Mielőtt kijöttem, kaptam egy pólót - többek között - a kollégáimtól, hogy sose felejthessem el a hőn szeretett szoftverünket. Jelentem, a rendszer megadta magát, levált a pólóról és enyhén megviselt állapotban őrzöm a feliratot a vitrinben innentől. Vajon ez jelzés értékű és maga a rendszer is hasonló állapotot ért el mostanra? Ugye nem? :))

Ja és megvan az újabb, harmadik vizsgaeredményem is. Ha még nem unalmas, természetesen megint az enyém lett a legjobb, a többiek már kezdenek kiutálni :) Az írásbeli tesztem 97%-os lett, a szóbeli vizsga meg ugye elmaradt, de mindannyian megkaptuk rá a szokásos pontjainkat.

A keddi pihenkészés után ma sem tettem másképp. De ma már igenis a parton. Ráadásul még fürödtem is! :) Nem mondom, hogy meleg volt a víz, de olyan, mint egy nyár eleji napon a Balaton. Egy kicsit hozzászokva már egész kellemes volt. Ráadásul a hullámok nem is hagyják az embert sokáig téblábolni, hamar beborítják ott is, ahol nem akarta volna még. Utána napfürdőztem sokáig. Mondjuk annyira nem tűz már melegen a nap, mint nyáron, de egész kellemes volt. Ráadásul legalább nem éget, hanem csak barnít, pont rám fért már egy kis szín, kezdtem halványodni. Szóval részvétem az otthoni repkedő mínuszok miatt, így Mikuláshoz közeledve én az alábbi képekkel szolgálhatok csak:

A homokban fetrengve

Sokáig kellett keresnem egy felhőt, hogy lefényképezhessem.
Ennyi volt összesen.

Mikor már túl sokat heverésztem és a nap is kezdett eltűnni az idegesítően nagy szállodák mögött, beárnyékolva a partot, elindultam sétálni, meg persze kagylót is szedtem megint.

Vicces volt, a bal oldali folyamatosan "pofázott" a másiknak,
az meg alig győzte forgatni a fejét, hogy hagyja már abba

Többen megunták és odébb álltak, de szerencsétlen hiába próbált menekülni,
a másik csak követte és csak mondta és mondta.
Vajon melyik a nő és melyik a férfi? :)

A naplemente sajnos a másik irányban van, de errefelé is szép a táj

A naptakaró szállodák

Újabb pálmafák az albumba :)

Pálmafák karácsonyfának álcázva

Megspékelve egy szökőkúttal

A naplemente arra van.
A gyertyák meg mindjárt meggyújtják a pálmafát :)

Van persze karácsonyfa is

Meg szökőkutat átugró szarvas
(?)

A naplemente a házunk mögött.
Kár, hogy semmisenem látszik belőle soha,
csak a mini hold világít odafent

Hát, így telnek a december első napjai errefelé. Uncsi, nem? :)

A végére pedig még egy focista hír. Német osztálytársam jelentette, hogy az egyik szórakozóhelyen kedd este Michael Ballack-kal fényképezkedtek néhányan. Óóóó, én is akarok :)