Pulyka után

Tegnap megvolt a nagy hálaadási pulykaebéd. Annál az osztálytársnál volt a buli, ahol a múltkor már jártam a nagy magas, drága, luxus helyen. Az előételt lent a medencénél fogyasztottuk el, a pulykát pedig már odafent a lakásban, a naplementés kilátás mellett. A szörnyű az, hogy nem túlzok :)

Mindjárt jönnek képek erről is, de előbb az odafelé úton látottakról. Ugyanis nagy dolog történt. Megláttam az első Peugeot idekint. Sőt nem is akármit, egy Peugeot 206 WRC-t.

Csak kicsit túloztam. Mármint nem én, hanem a felirat :)

De Peugeot-nak Peugeot (legalább is remélem)

Kicsit odébb parkolt egy feltűnő autó is, mégha nem is Pözsi

Egy filmbeillő Pontiac

Na már csak picit beszélek mellé és lassan jön a naplemente.

Kilátás az ablakból

Előbb a pulyka. Persze nem egy egész dög, szerencsére csak a melle. Mármint én először csalódtam, mert valahogy azt reméltem filézett pulykamell szeletek lesznek, így mikor kicsomagoltuk nem mondom, hogy a szívembe (mondhatnám a mellembe :D) lopta magát. De aztán megsütve - pontosabban megmelegítve és picit rásütve, hisz már készen vettük - egész pofás lett, főleg hogy nem nekem kellett a nagy darab csontról leoperálnom. Szóval jól belaktunk, volt hozzá mindenféle köret is. Kinek ez, kinek az jött be, nekem mondjuk a kukoricás kenyérnek nevezett köret (cornbread) nagyon nem ízlett, a krumplipüré (mash potato) még elment, de a spenót is lehetett volna jobb. Voltak szószok is, valami barna (nem emlékszem mi, de valami hagyományos itteni), meg narancsos vörösáfonya lekvár, na ez utóbbi viszont nagyon fincsi volt.

Pulyka boncolás

Utána még sütit is ettünk, persze azt is vettük. Egy tradicionális sütőtök tortát és egy hagyományos csoki tortát. Nekem előbbi jobban ízlett, de ezzel egyedül voltam :) Ezekről fotót sajnos nem készítettem, de közben az ablakhoz rohangálva a naplemente fázisokról annál inkább :)

Elindul lefelé

Beragyogja az eget

Már Miami toronyházai mögül leselkedik

Végül eltűnik mögöttük

És felgyulladnak helyette a lámpafények odaát

Sokat ettünk, sokat beszélgettünk és sokat nevettünk. De ez még csak a kezdete volt az estének, ugyanis másnap (azaz ma) black friday van, ami azt jelenti, hogy sok-sok minden nagyon leárazva kapható a boltokban. Az üzletek nagy része péntek kora hajnalban (4-5 felé) nyit, de sokan már csütörtök este 6 órától péntek éjfélig megállás nélkül nyitva vannak. Szóval este 8 felé csoportosan elvonultunk a messzi (bár hozzám haza közeli) bevásárlóközpontba.

Ezt mondjuk muszáj volt suttyomban lefényképezni.
Vajon mit akar még vásárolni magának, már így is úgy be volt öltözve,
mint egy karácsonyfa :)

Szerencsére annyira nem volt gáz, mint amiket hallani lehetett, talán azért, mert ott inkább ruha üzletek vannak és nem műszaki cikkekért ölik egymást az emberek. Szétváltunk és mindenki ment a maga útján, mert volt aki konkrét céllal érkezett, volt aki meg csak szétnézni akart és érdekességként kezelni mindezt. Na utóbbi voltam én. Olyan hajnal fél 1 körül hagytam el a helyszínt, a többiek még bőven maradtak. Emberek voltak bőven mindenütt, pont mint bármelyik adventi hétvégén otthon, de a furcsa az volt, hogy mindez az éjszaka közepén zajlott. Persze például az Apple bolt nem vett részt az akcióban, így nyitva sem volt, de voltak bőven üzletek ahol 30-50-75 % kedvezménnyel lehetett vásárolni. Mindez szép és jó, csak egy amúgy is drága plázában szerintem még ilyen kedvezmények után sem olcsó semmi, szóval szerencsésen sikerült üres kézzel távoznom, ami a lelkiismeretemnek és a pénztárcámnak is nagyon jól jött. Persze ezzel egyedül voltam, mindenki hatalmas szatyor halmokkal távozott rajtam kívül, sokan bőröndöket húztak maguk után és abba gyűjtötték a szajrét. A buszon annyian voltunk hazafelé, mint még soha egyik hétköznap reggel sem :)

Éjfél után tele a kajálda emberekkel

Akik ott maradtak reggelig, azok viszont nem láthatták ezt,
pedig nagyon szép volt

Utólag megtudtam, hogy a kis csoportunkból nem érték be ezzel a bevásárlóközponttal, hanem utána még elmentek műszaki cikkeket nézni és vásárolni maguknak úgy hajnal 2 felé :)

Mondjuk ma én sem bírtam magammal és elmentem megnézni egy-két kedvenc üzletemet, de ott nem volt sajnos akció. Bár lehet, hogy nyitáskor, kora hajnalban ott is volt, de mire én normális emberi időben odaértem egy kiadós alvás után, már híre-hamva sem volt. De ettől függetlenül a tegnapi plázás leárazásos tapasztalat után meg kellett állapítanom, hogy ezek a boltok még így is olcsóbbak. Pedig ugyanúgy márkák kaphatóak, csak ez a bolt mindig akciózza a Michael Kors és Calvin Klein, stb cuccokat, nem csak egy fekete péntek tiszteletére, sőt annál is nagyobb engedménnyel. Szóval ma már nekem sem sikerült üres kézzel távoznom, de a lelkiismeretem teljesen nyugodt, hisz előtanulmányokat folytattam, nem csak úgy sebtében, eszetlenül szórtam a pénzt :) Bár terveztem még másik helyre is menni, mivel nem akartam tovább költekezni, inkább szépen hazafelé vettem az irányt és próbálok nem gondolni rá, milyen akciókról maradtam le a többi boltban :)

Vigasztalásképpen vagy inkább gondolat elterelésként mielőtt hazajöttem még lenéztem a közeli óceánpartra, mert délutánra eléggé felélénkült a szél megint és kíváncsi voltam a hullámzó vízre itt fent és nem csak odalent a sulimnál. Szép ez így is, napsütésben is, lent is, fent is, szóval bárhol bármikor :)

Felhők és hullámok

A felhőket én festettem :)

Tarajok

Szóval ez a két nap is eseménydúsan telt, bár nem igazán olyan történésekkel, amikről órákig tudnék írogatni ide, de ha minden jól megy, akkor a holnapi nap olyanra sikeredik majd :)

Addig is zárásképpen egy kép ma estéről. A házinénimnél vendég van és voltak együtt a magyar boltban vásárolni. Mondjuk oda én is szívesen mentem volna, de erről lemaradtam, majd egyszer megnézem magamnak. De azért vicces volt, hogy ez a kép fogadott a konyhában. És a hűtőt még le sem fényképeztem, pedig ott van kolbász is meg hurka is :)

Na jó a cirill betűs hajdina nem annyira illik a képbe :)

Pulyka

Egész éjjel szakadt az eső, észak-nyugat Florida környékén valami nagy vihar / hurrikán kóválygott és nekünk ennyi jutott belőle. Szerencsére napközbenre odébb állt és szépen kisütött a napocska. Jó meleg is lett, végre. Állítólag holnap még lehet borongós, de utána újra jó időnk lesz. Ha tényleg úgy lesz, egy napot tuti tengerparti homokban fekvéssel fogok eltölteni a 4 napos hosszú hétvégéből.

A szóbeli teszt elmaradt tegnap, lévén hogy a tanárunk két hét szabin volt és a helyettesítő tanárokkal nem igazán haladtunk előre, hétfőn és kedden kellett behozni a két hetes lemaradást. Így szóbeli tesztünk nem volt és nem is lesz, de kapunk rá pontot, mintha lett volna. Jó, mi? :) Ma túl lettünk az írásbeli teszten is. Szerintem túl könnyű volt, persze csúnyán néztek rám a többiek, mikor ezt ki mertem jelenteni a végén. De hát mit hazudjak. Tényleg könnyű volt, túl gyorsan végeztem is vele. Aztán várhattam két órát, míg elkezdődött a beszélgetős óránk. De mondjuk időmből kitelik, szóval nem panaszkodom.

Iskola után vásárolni mentünk közösen a holnapi közös hálaadásos ebédhez. Mondanám, hogy megöltünk egy pulykát, de ez nem igaz, mert nem egyet öltünk meg. Ugyanis, mint kiderült, nem egy egész pulykát rendeltünk, hanem csak mellett, így akár 5 pulykát is megöltek miattunk. Mindegy, pulykát meg csirkét ettem már eleget életemben, szóval így jártak. Kíváncsi vagyok milyen lesz, mindenféle köretet is adtak hozzá, meg szószokat, szóval félig-meddig el van készítve, nekünk már csak készre kell sütni. Kezdünk hasonlítani a helyiekhez, akik mindent készen vagy félkészen vesznek, vagy leginkább étteremben esznek.

A közös vásárlás után hazacuccoltuk a szerzeményeket az egyik osztálytárs lakhelyére, majd mindenki szétszéledt. Én még visszarohantam a suliba, hogy átvegyem a decemberi buszbérletemet (huhh, mindjárt vége az évnek), de már zárt kapukat találtam, pedig 5 perccel zárás előtt estem be. Mert persze csak 3 és 5 között lehetett ezt intézni, de nekem 1-kor véget ért az oktatás. Picit várakoztam mérgelődve, mikor szerencsére a mellékhelyiségből még előkerült az egyik muksó, így utolsó utáni pillanatban hozzájutottam a már előre kifizetett szelvényemhez, juhé. Utána elindultam hazafelé. Mikor a buszmegálló közelébe értem, láttam hogy a busz épp elhagyni készül azt, így egy egész megállót végig futottam ezerrel és a következő megállónál beelőztem. Persze ehhez az is kellett, hogy egy nyitott Merci és maga a busz se üssön el, míg keresztben cikáztam köztük az úton átkelve, de szerencsére itt általában (egy-két kirívó esettől eltekintve) kedvesek a gyalogosokkal a sofőrök. Felszállva a buszra persze ezerrel köszöntem (már amennyire a lihegéstől bírtam) a sofőrnek, erre kedvesen azt mondta, hogy ő is köszöni nekem és hogy boldog hálaadást. Igazából félek, hogy azt köszönte nekem, hogy halálra röhöghette magát miközben én próbáltam őt legyorsulni, de mindezt kedvesen palástolta, szóval rendes volt tőle na.

Hazafelé bementem ugyanazon áruházlánc másik üzletébe, ahol a közös vásárlást hajtottuk végre, mert ott nem volt lehetőségem magamnak is bevásárolni, pedig már igencsak kellett ez-az, főleg, hogy holnap minden zárva lesz, hisz itt ünnep lesz, nem is kicsi. Hát, én is mondogattam ma ennek-annak, hogy boldog hálaadást, de nekem persze nem sokat jelent, hisz ez lesz az első és nem is nagyon izgat amúgy annyira. Megint jó sok mindent sikerült a szatyrokba tuszkolnom, így mindkét vállam és a kezeim is leszakadtak, mire hazavergődtem. Szóval mára megvolt az edzés-adag, futottam egy nagyot és kétszer is cipekedtem, jöhet a jól megérdemelt pihenés.

Tegnap nem írtam meg, hogy nagy tettet hajtottam végre, mármint magammal szemben. Ugyanis bordát ettem vacsorára. Életemben először. Nem mondom, hogy nem óckodtam a benne lévő csontoktól, de mivel könnyen levált róla a lényeg, azokat gyorsan félrepakoltam és elmajszolgattam a húst. Nem volt rossz, bár nem volt elég fűszeres, valahogy másra számítottam, de végülis nem csirkemell :) Amit hiányolok amúgy, mert otthon állandóan azt ettem, itt meg talán még egyszer sem. Lehet tényleg kellene végre néha főznöm saját magamra is, mert picit hiányzik már a jól megszokott ízvilág. De a lényeg, hogy újabb dolgot kóstoltam meg, ami eddig még nem szerepelt az igencsak válogatós menü listámon.

Hát, mára így fénykép nélkül maradtam, de szürke hétköznapok néha itt is becsúsznak.

Semmi extra

Az időjárás még mindig nem az igazi száraz évszaknak megfelelő, de nem merek panaszkodni, mert hallottam, hogy otthon esett a hó, ahhoz képest itt annyi történt, hogy hétfőn először fáztam az utcán úgy igazán, de csak azért, mert papucsban voltam. Ma már normális cipőt húztam, de mára persze melegebb lett. Na az eső azért eseget, de már szerencsére kevesebbet és hétvégén lehet, hogy újra lehet menni napozni az óceánpartra - remélem :)

Tegnap iskola után egy papírboltba mentem. Nagy bátorság volt tőlem, mert imádom azokat a cuccokat, ami az ilyenekben kapható. Hát még ebben. És nem is vészesen drágák, de szerencsére kibírtam, hogy nem vásároltam halálra magam. De igazából csak azért nem, mert jelenleg nincs szükségem határidőnaplóra meg ilyen-olyan naptárra, hisz nincs dolgom amit vadul fel kellene jegyzetelnem. Nincs más teendőm, mint minden nap elmenni az iskolába, majd kitalálni merre induljak aznap délután. De ahogy kitalálom, milyen kötelességeim vannak, máris veszek magamnak egy szép kis füzetet :) Vagy ha betelik amiben az iskolában írok, akkor is beújítok esetleg valamit.

Reggel egy újabb karácsonyfa nőtt ki a földből,
egyre szaporodnak mindenfelé

Mindenféle iratrendezők.
Gyönyörűek nem? :)

Jajj, de nehezen hagytam ott. Nagyon mini, nagyon rózsaszín, nagyon olcsó.
Lehet benne gémkapcsokat vagy cukorkákat, vagy nem tudom mit tartani.
Ha lenne íróasztalom, de jól mutatna rajta. De hát nincs.

Névjegykártyatartók, határidőnaplók

Ilyen-olyan iratrendezők by Martha Stewart

Színek mindenütt

Magassarkú celluxtépő

Meg kutyás, meg koktélpoharas.
Szuper, nem? :)

Szóval nekem nagyon bejött a kis bolt és tudom, hogy legalább egy ember rajtam kívül hasonlóan vélekedik erről, méghozzá az anyukám :) Első hely lesz ahova elviszem,  miután megérkezik :)

Ma reggel jó szokás szerint ismét tengerparti sétával indítottam a napot.

Végülis olcsó szállás, de a bőröndjeimet félteném.
Egy volt a feje alatt, de volt nála még kettő.

Nem kóvályogtam körbe mint a tojógalamb,
azaz nem az én lábnyomaim :)

Kietlen táj.
Persze ha leszámítjuk a szállodákban megbújó embereket :)

A fehér szebb, vagy a színesek?
Nagy dilemma korán reggel

Felhők is voltak, meg hullámok is, hisz fújt a szél,
de ma már meleg volt a levegő

Kincskereső kisködmön :)

Mondjuk színben egyáltalán nem öltöztem az életmentő toronyhoz,
de legalább rajta vagyok egy képen :)

Ma délután sok extra nem történt, iskola után egy osztálytársammal egy mini olasz étterembe mentünk és isteni finom, igazi olasz lasagne-t fogyasztottunk nagyon baráti, 7 dolláros áron. Igazából nem is étterem, hanem kávézó, könyvesbolt, utazási iroda, az emeleten iphone szervíz, szóval vicces :) Egy olasz osztálytársunk ajánlotta, neki meg elhittük hogy jó és nem is csalódtunk. Kár, hogy a tiramisu nem fért belénk, de egyszer visszatérek azt is megkóstolni. Sőt, végig kellene enni a nem túl hosszú étlapot, mert nagyon olcsó és nagyon házi (persze olasz házi) kajákat árulnak.

Holnap vizsganap, mert eltelt egy újabb hónap. Tanulnom illene, de hát, tudjuk. Csütörtökön és pénteken pedig szünet lesz az iskolában, hisz csütörtökön itt a nagy hálaadási ünneplés történik, pénteken pedig a vásárlási lázas black friday. Mivel nekünk egyáltalán nem jelent semmit a hálaadás, mint ünnep, és nagy részünknek a családja sincs itt, így egy kisebb csoporttal a suliból fogunk hálát adni a pulykának, aki az életét áldozza értünk :) Pénteken pedig lehet elmegyünk megnézni az őrült vásárlási lázban égő helyiek élet-halál harcát a baromira leárazott árukért, de bízom benne, hogy minket nem fertőznek meg és nem fogjuk elkölteni a nem létező fizetésünket egy nap alatt :)

Igazából a 4 napos hétvégére majdnem beterveztünk egy hosszabb utazást, de mikor megtudtuk, hogy ilyenkor a szállodák tripla áron dolgoznak, köszönjük nem kértünk belőle és maradunk "hazai" terepen. A repülőjegy, a kocsibérlés, minden drágább állítólag, mindenki próbál bármilyen eszközzel egyesíteni az össze-vissza szétszéledt családját, szóval jobb ha mi ebből kimaradunk.

Hátborzongatóan misztikus

Ma nagyon különleges helyen jártam. A hely neve Coral Castle, ami egy korall kőből épített "kastély" helyszíne. Mondhatnám, hogy hasonlít a székesfehérvári Bory-várhoz, mert elsőre az ugrott be nekem róla, de aztán mégsem :)

Röviden a sztori. Egy 26 éves lett (nem múltidő, ez a származási helye :D) fiatalember, neve Ed Amerikáig szaladt, ahol beleszeretett egy 16 éves Agnes nevű nőbe, de az persze sosem lett az övé. Megépítette ezt a kastélyt és várta, hogy a "sweet 16" majd elmegy, meglátja és együtt élnek ott boldogságban, gyerekekkel, míg meg nem halnak. Hát, a csaj máshogy gondolta, mással alakított családot, sosem látta a kastélyt. A hely különlegessége, hogy 1923 és 51 között épült, azaz az emberünk egymaga, saját kezével építette és mozgatta a hatalmas köveket, leginkább éjszaka. Máig rejtély, csak találgatások vannak, hogy is vihette mindezt véghez. Nekem a "földönkívüliek segítették" verzió tetszik a legjobban a találgatásokból, ahogy a piramisok építésénél is :) Több, mint 1100 tonna követ faragott és hurcibált egymaga a helyszínen az éjszaka leple alatt 28 éven át. Sosem árulta el a titkát senkinek, annyit mondott, hogy "ez egyszerű, ha tudod, hogyan". Hát kösz :) Olyan pontosan vannak egymáshoz illesztve a külső hatalmas falak, hogy a fény sem szűrődik át, sőt a 92-es Andrew hurrikán sem tudott kárt tenni bennük. A tárgyak nagy része egy darab kőből lett faragva. A legnagyobb kő 30 tonna!

Szóval nagyon különleges hely, akit bővebben érdekel a történet mindenképpen érdemes jobban utánaolvasni, én is azt fogom tenni, ugyanis ki tudja mit értettem félre az angol nyelvű idegenvezetés során :) És akkor mindez képekben is:

Végre odaértem... 3 óra utazás után :)

Kívülről még semmi izgi

A pasi ráadásul picike volt és soványka,
szóval emiatt még hihetetlenebb az egész

Ő maga is szervezett túrákat,
ez az eredeti belépődíj-kapu

A bejáratnál forgatható kő,
ami bemutatja a módját a nagy forgókapu szisztémájának.
Kifúrta, vascsövet tett bele, nagyon durván jó

Faragott székek. Egy reggelre, egy délutánra, egy estére,
mikor honnan sütött a nap. A napközbeni ágy különösen nekem való volt,
lévén én sem nőttem túl nagyra, a lábtartó, meg a térd alátámasztás
is pont jó helyen volt!
Ráadásul tényleg kényelmes, nem is kemény.

Napóra, ami pontos! Sőt, a hónapokat is lehet rajta követni.
Egyszerűen tényleg profi

Florida formájú asztal, Okeechobee tóval

Teleszkópot is épített!
Ezen a lyukon benézve egy másik lyukon át
kémlelte az eget

Az első falon van a kislyuk és a hátsó nagy fal
felső karikáján nézett át vele

Két kis hold és egy telihold. Utóbbi egy vízgyűjtő

Ezek a legnagyobb kövek, 30 tonna darabja.
És még a tetejére is pakolászott ezt-azt.

Csinált székeket magának, a nejének és két gyereknek.
Meg egyet az anyósnak, az viszont kényelmetlen :)

Nap, Szaturnusz, Hold

Ez a hátsó titkos bejárat. Forgóajtó, amit egy kislány egy ujjal is meg tudott forgatni.
Hosszú évtizedekig működött, de jóval a halála után elromlott.
Ezért a tudósok elkezdték vizsgálni és akkor derült ki a szisztéma.
A leállás pedig rozsdásodás miatt volt, de 2005 óta újra nem forog.
Ő meg tudta csinálni, de most nem tudják megjavítani?

Kút is volt, ahonnan vizet húzott fel. Tiszta vizet!

A kád persze közel volt a kúthoz

Ez a tükör.
Az alja fekete, benne víz és tényleg működik :)

Ágyak a felnőtteknek és a gyerekeknek.
Ezekre sajnos nem volt szüksége

Szív alakú asztalka, szív alakú díszítéssel.
Kis romantikus

Játszószoba

Ez a napóra felett egy szék, ahonnan felülnézetből
csodálhatta a remekművét

Itt sütött-főzött

Na nem tudom, hogy ő a játszótársa volt-e,
de ő még él

Igazából a fenti szobában lakott, víz és villany nélkül

És az eddigiek ömlesztve

Ez talán önarckép

Ebben van elrejtve a fenti

Egy kis leírás

Ilyen eszközökkel dolgozott, egyedül.
Kár, hogy az egyik cucc csak 10 tonnát bír,
de ő 30-at is mozgatott valahogy...

A pálmafa sem hagyományos

Bejárati kapu csengővel

Alaprajz

A kert is szépen gondozott, persze ez már mai verzió

TV-n vetítenek ismertetőt,
na meg idegenvezetés is van folyamatosan

A virágok már csak extrák, bár voltak mindenféle fák a kertben akkor is

Kívülről a kertből

Persze volt egy shop is, ahol mindenféle érdekességeket lehetett vásárolni.
Egy könyvnek nehezen álltam ellen, de végül sikerült

Billy Idol Sweet Sixteen című számát a kastély
története ihlette és a videóklip is itt készült.
Máris megnézem majd

Egy kép az egészről

Lett zászló és pénzérme

Reklámtábla

És a misztikus helyszínt elhagytam

A hely mindenképpen felkerül a legjobb dolgok listámra (mármint ha lenne ilyenem), mert nagyon tetszett és magával ragadott. Feltétlenül utána fogok olvasni, remélem nem beszéltem nagyon mellé a fentiek taglalása közben. 

Végül hosszú bolyongás után visszatértem az amerikai valóságba.

Amin sétálok a végtelenbe és tovább, az a bicikli út (bocs, járda nem volt).
A bal oldali viszont a buszok útja, a kocsik egy másik úton közlekednek.

Nem vicceltem, így megy ez itt

Azaz itt

Hazafelé a mindenféle járművön bőven volt időm olvasni a múltkor vásárolt, lassan lapozható könnyed regényt. És mit találtam benne? Hát nem Magyarországot? Mondjuk Alaszkához hasonlított távoli helyként vagyunk megjelölve, de akkor is. Így kell tudni könyvet választani :)